Manapság már nincs láthatatlan autó

A mai utakon járó autók jelentős része még az 1934-ben bevezetett két izzószálas, bilux izzót hordozza a foncsor közepén. Később, 1957-ben a Bosch által kitalált aszimmetrikus tompított fényszóró következett, majd az 1971-es H4 halogén. Ezeket követte a xenon, az 1991-ben megjelent, sokak számára legújabb, legkorszerűbb lámpa, mely a gázkisüléses elmélet alapján működik.

A múlt még jelen van, hiszen régi autók ezrei futnak az utakon, melyekben a fényszóró üvege valóban üveg, melyben prizma és bordázat irányítja a fényt.

A mai lámpák egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak, már nyomtatott áramkör van bennük. Sima felületű polikarbonát fedi őket és freeform, azaz szabad formázási technológiával olyan tükröződő felületeket hoztak létre, amelyek képesek a fényt nagy kilépési szögben szórni.

Egyre gyakrabban találkozunk LED-del, vagyis fénykibocsátó diódával, ami először féklámpaként került a kocsiba. A Hewlett Packard 1996ban bevezette a kellően nagy fényerejű alumínium-gallium-indium-foszfor félvezető technológiát, mely hosszú élettartamú és sokkal gyorsabban reagál, mint a hagyományos izzó. Aztán a LED megjelent elöl. Kezdetben csak nappali menetfényként, majd a főfényszórók belsejében vagy éppen a kiegészítő kanyarfényként használták, és végül elérkeztünk az adaptív fényszóróhoz. Ezek esetében a rendszer fontos eleme egy kamera, ami érzékeli a másik járművet, így tompítottra kapcsol a fénysugár azon része, ami zavarja a szembejövő autó sofőrjét.

Mikor már azt gondoljuk, hogy a LED technológia a csúcs, megjelennek az OLEDek, a szerves fénykibocsátó diódák. Az Osram cég úttörő volt ebben, hamar felismerték, hogy ezek a diódák nagyon vékony sugárban állítják elő a fényt, emellett nagyon jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, így egészen extrém alakú fényforrások is kialakíthatók belőle. Hiába a modern lámpa, nem minden világítható meg fénnyel, viszont attól még a veszély jelen van. Nos erre az infravörös kamera hivatott, ami akár száz méterről észreveszi a hőt kibocsátó élőlényeket, és ha már megvannak, és a helyük beazonosított, akkor azokat a nem látható, de mégis jelen lévő élőlényeket egy külön fénykévével meg tudja világítani.

A kanyarkövetés sem úgy működik már, mint ahogyan kezdetben, hogy a kormány eltekerése esetén az adott irány ködlámpája bekapcsol, hanem hogy az autóba integrált navigációs rendszer pontosan tudja előre, milyen kanyar következik, és ehhez igazítja a fényszóró erejét és irányát.

Természetesen nincs megállás, itt a lézerfény technológia és már sorozatgyártású autókba kerülnek a nagy teljesítményű lézerdiódák. A lézerfény járműipari felhasználásának nagy mutatványa az, hogy a bevilágított tér nagysága elérheti a 600 métert, vagyis kétszer olyan nagy területet fed le, mint akár a legmodernebb LED fényszóró. A lézerdiódák hatékonysága 30 százalékkal nagyobb, így a lámpatestek mérete is csökkenthető.

A Mercedes Digital Light rendszere a legmodernebb. Ez a fényszóró két éve született és az idei modellekben már szériafelszereltség. Olyan, mint egy igen nagy felbontású projektor, melyben körülbelül 1 millió dióda vár a parancsra. Ezeknek a fénye külön-külön vezérelhető fénytükörre esik, így szinte bármilyen szöveg, illetve forma kivetíthető vele az útra, például a kocsi elé vetítik a hiányzó sávfestést útközben és a fáradt szemnek nagy segítség egy fényes terelővonal.