Gall elegancia: korszakalkotó francia járgányok

Citroën SM

Jelleg: luxus gran turismo

Ajtók száma: 2

Gyártási időszak: 1970–1975

Végsebesség: 220 km/h

Teljesítmény: 168 LE

Az SM születésének idején a Citroën a prémiumkategória ostromára készült. Megvásárolta az olasz Maseratit, mégpedig azért, hogy kellően erős és komoly presztízsű motorokkal láthassa el ezt a GT modellt. A fantasztikus extrákkal telezsúfolt, méregdrága gépkocsit végül csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, a tizenháromezer példányt többnyire notabilitások, politikusok, művészek, rocksztárok és diktátorok vásárolták meg. Az SM meghökkentően modern vonalú, szélcsatornában tökéletesített karosszériáját Robert Opron alkotta meg, a motort pedig egy a Maseratinál alkalmazott mérnök, Giulio Alfieri tervezte, mégpedig egy már létező V8-as Maserati motor hathengeressé alakításával. A 2,7 literes alumíniumblokkos, négy vezérműtengelyes hajtómű 168 lóerőt állított elő. A luxus-Citroën megörökölte a DS legendásan kényelmes hidropneumatikus futóművét is, amelyet terheltségtől független, automatikus szintszabályozással egészítettek ki, a hasmagasság pedig állítható lett. A vezetőt esőérzékelő ablaktörlő, sebességfüggő szervokormány, kanyarkövető fényszóró, négy irányban állítható kormánykerék kényeztette, az utastér és a műszerfal űrhajókat idézett. A felhasznált anyagok és az összeépítési minőség pedig az akkori legmagasabb színvonalat képviselte.

DS 21 Cabriolet

Jelleg: cabriolet

Ajtók száma: 2

Gyártási időszak: 1962–1965

Végsebesség: 135 km/h

Teljesítmény: 79 LE

Az 1955-ben bemutatott Citroën DS a gépkocsik históriájának különleges egyede. Technikai szempontból szinte évtizedekkel előzte meg a kortárs gyártmányokat, és bár drága presztízsautónak szánták, közel másfél millió darabot adtak el belőle húsz­éves pályafutása alatt. Szinte mindvégig rajongó hisztéria kísérte, az pedig természetes, hogy különleges, méregdrága változatok is készültek belőle a feltűnésre vágyó tehetősek számára. A Citroën DS alapjain fejlesztett nyitott gépkocsi nem jöhetett volna létre, ha nincs Henry Chapron, a sokoldalú karosszériaépítő. Az 1955-ben bemutatott DS modell szinte a kezdetektől foglalkoztatta, 1958-tól kezdve több példányt is vásárolt ebből a típusból, majd a megrendelő igényeinek megfelelően alakította át őket. Műhelyében készültek nyitott változatok, de kupék és hosszított limuzinok is. Később a Citroën hivatalos szövetséget ajánlott fel a karosszériaépítőnek, ugyanis komoly vásárlói igény támadt a nyitott változatokra, de a gyár nem kívánt belevágni a költséges, sok manuális munkát igénylő átalakításokba. Az együttműködés eredményeként végül az autógyár 1365 darab félkész DS-t bocsátott Chapron rendelkezésére, hogy azokból nyitott változat készüljön.

Citroën DS23

Jelleg: szedán

Ajtók száma: 4

Gyártási időszak: 1955–1975

Végsebesség: 179 km/h

Teljesítmény: 113 LE

Amikor 1955-ben megkezdték a Citroën DS sorozatgyártását nemcsak futurisztikus megjelenése keltett meglepetést. A felfüggesztése teljes mértékben hidropneumatikus volt, így képes volt a karosszériát felemelve, vagy lesüllyesztve alkalmazkodni az útviszonyokhoz, de ez volt az az első sorozatban gyártott autó is, amelyben elektronikus rendszer szabályozta az üzemanyag befecskendezését. A Flaminio Bertone által megálmodott formájával is forradalmat előidéző DS olyan műszaki megoldásokkal kényeztette a vásárlókat, mint például a hidropneumatikus rendszer által működtetett kuplung és váltó. A kerekek felfüggesztései nemcsak függetlenek voltak egymástól, de a gépkocsi automata szintszabályozást is kapott. A Citroën DS modernségét fokozta az önhordó karosszéria, illetőleg a későbbi változatokba beépített, már Roberto Opron által kialakított leburkolt, kanyarkövető fényszóró. A jármű állítólag képes volt defektes kerékkel is haladni, a francia köztársasági elnök, Charles de Gaulle pedig az életét köszönhette Citroën DS-ének, amikor 1962. augusztus 22-én merényletet követtek ellene, és autója a tizennégy találat ellenére is tovább tudott száguldani.

Citroën Méhari

Jelleg: könnyű, nyitott személyautó

Ajtók száma: 2

Gyártási időszak: 1968–1987

Végsebesség: 100 km/h

Teljesítmény: 28 LE

A vidéki francia földművesek számára tervezett Citroën 2CV modell nyomán spártai egyszerűségű nyitott gépkocsi is készült, amelynek karosszériáját műanyagból gyártották. A bohókás színekben készített Méhari pillekönnyű súlya és puritánsága miatt nemcsak a fiatalok körében vált roppant népszerűvé, hanem idővel a hadsereg is szemet vetett rá. A Méharit 1968 május 16-án mutatták be Deauville-ben, tervezője pedig a második világháború pilóta-ásza, Roland de La Poype volt, akinek Société d’ Etudes et d’ Applications des Plastiques nevű műanyagipari cége a Citroën egyik beszállítója volt. Az Észak-Afrikában teherhordásra használt tevefajtáról elnevezett autó felépítménye tartós és kellően rugalmas akrilnitril-butadién-sztirolból készült, a prototípus pedig 1967-ben lett menetkész. A műanyag elemek alatt fémváz lapult, a nyitott gépkocsi önsúlya pedig hatszáz kilogramm alatt maradt. Kezdetben csak piros bézs és zöld színű Méharikat árusítottak, de csakhamar narancssárga autókat is lehetett rendelni. A színes karosszériákat eleve megfelelő színekben gyártották, így a gépkocsikat még fényezni sem kellett. A 2CV szerkezetét használó Méharikat 1979-től összkerék-meghajtással és tárcsafékkel is ellátták, e speciális változatból mindössze hétezer darab készült, szinte kizárólag katonai célokra.