A vidám festőlegény és az Olajzabáló

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy derék festőlegény, aki éjt nappallá téve dolgozott a családjáért, és bár sajnos így kevesebbet volt velük, mint szeretett volna, de szépen gyarapodni kezdtek.

Egy munkaterületre igyekezvén, a város vadonjában egy kis tisztásra érkezett, ahol sok kifeszített spárgán színes háromszögek lobogtak a szélben. Az ék alakú lapokat követve elindult a legény, végére járni, hogy vajon mit jelenthet ez a zászlóerdő. Amint haladt, látta ám, hogy a sok zászlótartó zsinór egy pontban kapcsolódik össze, és minden irányból érkezik egy hozzá hasonló, gyanútlan gyermeke az Úrnak.

A központban összefutó szálak alatt egy konténerházikó állt, benne élt Roncsderbia tartomány egyik legrettegettebb és legkiismerhetetlenebb lénye, a Nyugati Autókereskedő, Nepper. Mikor előbújt villanyradiátoros odújából, baljósan nyájas mosolyával, a festőfiú azonnal rosszat sejtett és hátrálni kezdett, de túl későn. Nepper, a gonosz eladó addigra már bogarat ültetett a fülébe. Elhitette vele, hogy a legjobb helyen jár, és hogy sehol máshol nem kap olyan varázslatos portékákat, mint ezen a tisztáson. A legény bájos feleségét és sok mindenben rá hasonlító leányát már régóta szerette volna szebb ruhába öltöztetni és úri módon szállítani, így beadta a derekát. A pénzsóvár Nepper addig súgta csalárd szavait a festő fülébe, míg az egy kései T-modell leszármazottal robogott haza boldogan a családjához. Kívül csillogott-villogott a portéka, viaszos bevonata kápráztató ígéretekkel kecsegtetett, de a belseje epeszínű mérget hordozott.

Telt-múlt az idő, és a családnak a feketén csillogó szépség miatt egyre több mérge lett, ugyanis szinte az első naptól kezdve majdnem annyi olajat evett, mint benzint. A nemrég vásárolt jószág egyre feketébb és egyre sűrűbb füstöt okádott magából. A festő sem volt rest, visszament a rút kereskedőhöz, hogy becsapta és hogy adja vissza a pénzét! Ám kezdeti indulata lassan elszállt a mérgével együtt, mert a pénzért bármire kapható Nepper hízelgett neki. Ígért fűt-fát, másik autót, javítást, más megoldásokat, ám a hónapok teltek-múltak, és Nepper nem tartotta be a szavát, pedig a birodalom törvényei szerint kötelessége lett volna. A legény megelégelte Nepper ígérgetéseit, és maga keresett rá vevőt. Feltette a varázsgömbök világhálójára, de úgy, hogy az 500 ezer talléros autót 300 ezerért árulta, azzal indokolva az alkalmi vételt, hogy a fekete óriás kombi nem más, mint maga a négykerekű Olajzabáló.

Azonnal jöttek is rá a vevők a birodalom minden szegletéből, és az egyik pár napon belül megvette az elátkozott masinát. A festő figyelmeztette, hogy ez nem egy átlagos családi kedvenc, mert mindig porzik a nívó és ahol pihenni tér, ott olajsár fedi a fekhelyét. De a vevőt nem tudta eltántorítani, mert a kocsi éppen az ő beteg édesanyjának felelne meg.

A vásár végén egymás kezébe csaptak, de mint kiderült, az a vevő nem volt más, mint Díler, az Északi autókereskedő álruhában. Azonnal kiszagolta a nagy lehetőséget, és nem engedte ki a markából az ár alatt kínált jószágot. Egy nap sem telt el, és máris fent volt Olajzabáló a világhálón, Díler neve alatt, újra 500 ezer tallérért és úgy, hogy a jószág lelke kiváló állapotú.

A festőlegény nagyon feldühödött ezen, hogy vannak ilyen lények, különösen akkor, amikor eltűnt a virtuális falragasz, mert ez azt jelentette, hogy újra megvette valaki. Az a valaki majd megint rájön, hogy rútul rászedték és vagy addig veri az asztalt, vagy az Északi autókereskedőt, amíg meg nem oldódik az ügy.

A legényeknek és leányoknak azonban nem kell rettegésben élniük, mert Roncsderbia szomszédságában terül el Egyenesfölde, ahol a Keleti autókereskedő és vidám segítői hófehér zászlócskák széltől lobogó sugarai alatt felveszik a küzdelmet Roncsderbia ámításokkal támadó seregei ellen. Van talán még olyan vidéke ennek a tájnak, ahol tudják, hogy a hibás autó nem akar ártani senkinek, csak beteg és egy kis javítás feloldozná őt az átok alól. Az idők változnak és mi is változunk bennük, de sok négykerekű továbbra is gyanútlan áldozataira les. Talán éppen Sheft a Déli autókereskedő pasztázza fényesre az elátkozott Olajzabálót, míg méregzöld zászlók lebegnek a farából felcsapó fekete fellegek felett!