A halálos vasúti balesetek oka 2008 óta mindig a KRESZ megszegése volt

Ennek részeként a közlekedők véleményét is tudakolták a jelenlegi szabályozásokról, a kiértékelt kérdőív eredményét a napokban tették közzé. A szintbeli közút-vasút kereszteződésekben bekövetkező közlekedési balesetek döntő többsége halálos kimenetelű, ezért mindenki érdeke ennek elkerülése. Arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen szabályokkal, bírságokkal, illetve más eszközzel akadályozhatók meg ezek a szerencsétlenségek, hiszen a szabályokat semmibe vevő járművezetők nem csak saját életüket teszik kockára. 

A válaszok alapján látszik, sokan úgy gondolják, hogy a beláthatatlan vasúti átjárók előtt a mozdonyvezetőnek érdemes lenne hangjelzést adni, erre talán a figyelmetlenebb sofőr is felkapja a fejét. E módszer hatékonyságával a válaszadók 88 százaléka értett egyet, csupán 6,9 százalék felelt nemmel, 4,3 százalék nem tudta eldönteni, hogy jó-e ez a megoldás. Jobban megosztotta a válaszadókat a forgalomlassító műtárgy alkalmazása, ami jelentősen csökkentené az áthaladási sebességet a közúti és vasúti kereszteződésekben. Erre a megoldásra a válaszadók közel harmada felelt nemmel, de figyelemre méltó, hogy közel kétharmad támogatná a fekvőrendőrök kiépítését. 

Ezzel szemben az átjáró előtti kötelező megállást csupán 29 százalék támogatná, míg a többiek ezt a megoldást elutasítják. Érvként talán elhangozhat, ha nem jön a vonat, belátható jól a vasúti pálya és működik biztosítóberendezés, a fényjelző készülék, sorompó, akkor felesleges a megállás. Elegendő emlékezni arra, hogy pár évig a szintbeli vasúti átjáróknál lakott területen belül 30, míg azon kívül 40 km/ óra volt a legnagyobb megengedett sebesség. Ennek közlekedésbiztonságot javító hatása nem igazolódott. Jelenleg annyi az előírás, hogy legalább 5 km/óra sebességgel kell keresztezni a síneket, és tilos megállni az átjáróban. 

Mint ismeretes, a MÁV által működtetett 7700 km-es sínhálózaton 5500 szintbeli kereszteződés található, ennek nagyjából felét biztosítja hagyományos vagy fénysorompó. Ezek számát növelendőnek tartja a megkérdezettek 87,3 százaléka. Az ilyen szerkezet kiépítése jelentős költséggel jár, ennek egy részét fedezni lehetne a szabálytalankodók által befizetett bírságokból, és az is támogatott, hogy ennek a 60 ezer forintos felső határát növeljék meg. Ezzel a megkérdezettek háromnegyede értett egyet, sőt, a most kiszabható 8 előéleti pontot is növelnék. A feleletválasztós kérdések mellett többen kifejtették véleményüket: e szerint támogatják a szigorúbb ellenőrzést, valamint a járulékos biztonsági berendezések, például kamerák telepítését. Mindezek indokolásához csak annyit, ez év első öt hónapjában 43 baleset történt vasúti átjáróban, 17-tel több, mint 2021-ben. 

Az idei balesetek 18 halálos áldozattal jártak, ez 11- gyel több az azonos időszakkal összevetve, és már meghaladja a teljes 2021-es adatot. Történik ez annak dacára, hogy a vasúti átjárók védelme, biztosítása az előírásoknak megfelelő; 2008 óta a halálos vasúti balesetek oka a KRESZ megszegése volt. A balesetek megviselik a vétleneket is, a mozdonyvezetők ezért minap nyílt levélben fordultak a közúton közlekedőkhöz. Egyebek mellett ezt írták: Mit érez a mozdonyvezető, amikor a vasúti átjáróban meglát egy autót, teherautót, kerékpárost vagy gyalogost? Elsősorban tehetetlenséget. Gyorsfékezünk, de a vonat fékútja több száz méter. Ez az egyetlen lehetőségünk, és nagyobb járműnél – ahogy tanították az idősebb, rutinos mozdonyvezetők – a géptérbe szaladni, hogy túléljük az ütközést. A balesetek egy pillanat alatt következnek be, esélyünk sincs az elkerülésükre…