Ez nem csupán egy autótípus

2021.12.18. 18:00

A Ferrari az olasz életérzés egyik megtestesítője, amely több mint 90 éve hódít

A Ferrari autómárka nevét tíz megkérdezettből tízen egészen biztosan ismerik, ha máshonnan nem, akkor a Forma–1-es versenysorozat által. Korábban látogatást tettünk a legendás mara­nellói múzeumban, illetve a gyár egyes részlegeiben.

Káldor András

A gyárban minden autó dokumentált

Forrás: Káldor András / Fejér Megyei Hírlap

Körülbelül félúton Pisa és Velence között található egy kisváros, Maranello. Itt van a Ferrari-múzeum és a gyár, a múzeum hivatalos neve pedig Galleria Ferrari. 

A világ egyik legsikeresebb, legirigyeltebb, legvágyottabb autója a Ferrari. Az, hogy a garázsunkban simogassuk, valószínűleg csak álom, de a maranellói Ferrari-múzeumban testközelből figyelhetjük a tökéletes darabokat. A kiállított autókkal való fotózkodás mellett lehetőséget ad a múzeum arra is, hogy félprofesszionális Forma–1-es szimulátoron próbáljuk ki, hogy milyen is pilótának lenni. Nem vitás, itt található az olasz autóimádók Mekkája, de azzal a többség tisztában van, hogy Itáliában a Ferrari egy vallás, egy igazi mítosz a mai napig is, pedig történelme már több mint kilencven éves. 

Mintegy háromórás utat, közel háromszáz kilométert megtéve érkeztünk Lignanoból Maranellóba. A Modenától 19 kilométerre fekvő Mara­nello álmos kis főútvonalán a kocsi ablakából kibámészkodó először az út jobb oldaláról jól látható fioranói tesztpályát veszi észre, majd közvetlenül mellette a Ferrarihoz címzett vendéglőt. Az út bal oldalán fekvő gyár, melyet egészen pontosan a via Dino Ferrari 43. alatt találunk, szinte észrevétlenül lapul meg, noha a bejáratot feltűnően jelöli a sárga alapra írt jellegzetes Ferrari-felirat. A kocsibehajtón begördülőnek a piros-fehér sorompó csak egy kicsit beljebb állja az útját, jobbra pedig a „Fényképezni tilos!” tábla jelzi, hogy nem szeretnék, ha bárki is fotót készítene. A megfelelő engedélyre felnyíló sorompónál öreg épületek közötti parkolóhelyre lehet jutni. A szűkös parkolóban Olaszország átlagos autókínálata, sehol egy Ferrari… 

A fényezés esetleges apróbb hibáit kézzel javítják ki

Forrás: Káldor András / Fejér Megyei Hírlap

A Ferrari gyár Modenából a második világháború alatt költözött Maranellóba, hogy a sebezhetőségek miatt decentralizálják a különböző termelőüzemeket. A váróból idegenvezető segítségével ala­csony, hosszú, istállószerű épület mellett sétálunk el. Korábban ez volt az öntöde, majd 1982-ben idejött a Forma–1-es részleg, amely aztán később a fioranói pálya mellé költözött. Az épületben ma a karbantartó részleg működik. A Forma–1 gyakorlatilag teljesen levált a gyártól, a viszonylag új öntöde az egyetlen, amelyik egyaránt dolgozik a Forma–1-es részlegnek és az autógyárnak. 

A gyár legnagyobb csarnokának egyik falát megmunkálógépsor határolja, amelynek rugalmas gyártásra tervezett gépein kisebb alkatrészek széles skálája munkálható meg. A Ferrarinál kizárólag alumínium­öntés folyik, az acél és egyéb alkatrészeket kívülről vásárolják. A gépműhely sárga, kék és zöld színű állásokból rajzolódik ki. Kékkel a meót, sárgával a gyártórészt, zölddel a kísérleti részleget jelölik. Az előzővel párhuzamosan elhelyezkedő nagy gépsor az utolsó évtizedek legnagyobb beruházása volt, négy év alatt épült fel a mai hossza. Sebváltóházakat, hengerfejeket, motorblokkokat munkálnak meg rajta. A sor összesen tizenöt megmunkálóhelyből áll, és egyetlen álláson 120 szerszámmal, az egész soron tehát összesen 1800-zal lehet dolgozni. Az összeszerelő üzemben egymás mellett fut a két szerelősor, az összeszerelés során az autók haladnak, az emberek állnak. A szalagok melletti nagy, kettős digitális óra közül az egyik azt jelzi, összesen mennyi ideig áll az autó, a másik azt, hogy mennyi idő van ebből hátra. 

A karosszériák prototípusát a Pininfarina stúdió készíti el, gyártásra a Ferrari tulajdonában levő Scalietti cég veszi át. Az autók összehegesztve érkeznek, a fényezés itt, Maranellóban, a látogatók számára tiltott területnek számító fényezőműhelyben készül. Hozzávetőleg napi 12-15 autót gyártanak. 

A gépműhelysorral és a két szerelőszalaggal párhuzamosan szintén csarnokhosszúságban fut végig a kárpitosműhely. Prések alatt kézzel a legcsekélyebb hulladékanyag kalkulálásával szabdalják az Angliából érkező Conally-bőrt. A szakemberek határozzák meg az anyagvastagság alapján a kivágandó rész szerepét is. A vastagabb bőröket az ülések oldalára, hátfalára szabják, a finomabb az ülőfelületet borítja majd. Az összevarrt burkolatot az ülés műanyag párnájára kézzel varr­ják és kapcsolják fel. 

A kész autók átvizsgálása látszólag a szerelősor végén kezdődik, valójában azonban a motorokat beszerelés előtt már három órán át fékpadon járatták. A gyárban minden autót követi a dokumentáció, ebben vezetik az összes jelentősebb adatát, és ezt a dossziét később a gyár archívumában megőrzik. Minden egyes kész Ferrarit próbaúton tesztelnek. Külön ellenőrzik a viselkedését autópályán, hegyi úton és városban. Ezután az autót alaposan átvizsgálják, a fényezés apróbb hibáit kézzel javítják ki, a nagyobbakhoz hordozható kemencét is bevetnek. Majd következik a csillogóra csutakolt autó átadása – természetesen annak, aki busás anyagiakkal rendelkezik… 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!