10°

Halottak napja

Újra feltépődik a már beforrtnak hitt seb. Újra előtörnek a fájdalmas emlékek, pedig már azt hitted el tudtad felejteni. Minden évben legalább egy ...

Újra feltépődik a már beforrtnak hitt seb. Újra előtörnek a fájdalmas emlékek, pedig már azt hitted el tudtad felejteni.

Minden évben legalább egyszer kint állsz a temetőben, s újra felelevenedik benned az emléke, újra gombóc lesz a torkodban, talán könnyeid is kicsordulnak.

Ismét megbánod, mit tettél, vagy éppen elmulasztottál. Milyen régen is volt már, mégis úgy él benned, mintha csak tegnap lett volna. Hogy is volt? Múlt héten, vagy tegnap még beszéltetek, mostanra meg már nincs köztetek. Elment. Ennyi.

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Minden évben legalább egyszer kint állsz a temetőben, s újra felelevenedik benned az emléke, újra gombóc lesz a torkodban, talán könnyeid is kicsordulnak.

Ismét megbánod, mit tettél, vagy éppen elmulasztottál. Milyen régen is volt már, mégis úgy él benned, mintha csak tegnap lett volna. Hogy is volt? Múlt héten, vagy tegnap még beszéltetek, mostanra meg már nincs köztetek. Elment. Ennyi.

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Minden évben legalább egyszer kint állsz a temetőben, s újra felelevenedik benned az emléke, újra gombóc lesz a torkodban, talán könnyeid is kicsordulnak.

Ismét megbánod, mit tettél, vagy éppen elmulasztottál. Milyen régen is volt már, mégis úgy él benned, mintha csak tegnap lett volna. Hogy is volt? Múlt héten, vagy tegnap még beszéltetek, mostanra meg már nincs köztetek. Elment. Ennyi.

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Ismét megbánod, mit tettél, vagy éppen elmulasztottál. Milyen régen is volt már, mégis úgy él benned, mintha csak tegnap lett volna. Hogy is volt? Múlt héten, vagy tegnap még beszéltetek, mostanra meg már nincs köztetek. Elment. Ennyi.

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Ismét megbánod, mit tettél, vagy éppen elmulasztottál. Milyen régen is volt már, mégis úgy él benned, mintha csak tegnap lett volna. Hogy is volt? Múlt héten, vagy tegnap még beszéltetek, mostanra meg már nincs köztetek. Elment. Ennyi.

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Most már sírhatsz, fájhat, égethet, nem tudsz mit tenni. Neki ennyi jutott.

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Észre sem veszed, úgy iramodik el melletted az élet. Rájössz minden egyes percet, másodpercet, pillanatot magadhoz kell ölelned, nem szabad elvesztegetni az idődet, hisz nem tudhatod mennyit, kaptál.

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

De Te még élsz. Itt vagy, lélegzel, érzel. S mikor a temetésén vagy, már nem miatta könnyezel. Már remekül meg van valahol. Magad miatt sírsz.

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Hogy Veled mi lesz nélküle.

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Vésd jól eszedbe őt, el ne felejtsd, de gondolj vissza rá mosolyogva, szeretettel, s szívedet ne töltse el keserűség. Ha nem mondtad neki, mégis igazán szeretted, ő ezt érezte. Ha nem mondtad, mégis fontos volt neked, ő ezt tudta. Ha nem mondod, mégis hiányzik, észre kell venned, ő mindig itt lesz Veled.

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Ezért nem szoktam én kijárni a temetőbe. Hisz ha ott állok a sírja mellett nem őt látom, csak a nevét, melyet a márványkő zár magába, s nem őt érzem, csak a hideget, mely végigfutkos hátamon. Tudom, hogy már rég nem a sírban van, s mikor beletették oda, már akkor sem volt benne. Ott csak egy test van, s nem az a lélek kit szeretek. Már rég messze jár. S ha jobban belegondolunk, szerettünk már rég nem a temetőben, nyugszik, hanem valami sokkal elérhetőbb helyen, hol bármikor meglátogathatod, nem csak halottak napján. A szívünkben.

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Mihály Brigitta 9.B

Lánczos reálgimnázium

Lánczos reálgimnázium


korosztálybarát program
Bokros Judit, ÖKK
Fehérvár tehetségei, a szakmák legjobbjai is bemutatkoztak a diáktanács szakmai napján
MMA / 2 perce
Másodszor is visszavonul Conor McGregor
A sportoló először 2016-ban vonult vissza, de később visszatért.
Gyász
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KÁDI FERENCNÉ szül. Genye Erzsébet volt cecei lakos, életének 87. évében elhunyt. Temetése 2019. március 27-én, szerdán 15 órakor lesz az abai református temetőben. Hálás szívvel mondunk köszönetet azoknak, akik a temetésen megjelennek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeznek. A gyászoló család
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk GRABSITS LÁSZLÓNÉ szül. Berdán Anna 2019. március 16-án csendesen elhunyt. Búcsúztatója 2019. március 30-án 9 órakor lesz a Csutora temetőben (Berényi út). Szerető családja
Szeretett édesapánk, nagyapánk JÓNÁS IMRE a Videoton volt villamosmérnöke 2019. március 8-án 83 éves korában váratlanul elhunyt. Hamvait 2019. március 30-án szombaton 13 órakor az öreghegyi Szent Donát kápolnában helyezzük örök nyugalomra. Egy szál virággal emlékezzünk! Szívünkben örökké él. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KOVÁCS JÁNOS 93 éves korában elhunyt. Temetése 2019. március 28-án 15 órakor lesz a seregélyesi temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy GŐBÖLÖSNÉ PÉNZES MÁRIA a Kálozi Szent István Általános Iskola igazgatója, Káloz Község Önkormányzatának képviselője életének 49. évében 2019. március 19-én örökre megpihent. Káloz Község Önkormányzata saját hallotjának tekinti. Végső nyugalomra 2019. március 27-én 14 órakor helyezzük a kálozi római katolikus temetőben. Gyászoló család, Káloz Község Önkormányzata
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, barátoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik NAGY ZOLTÁN temetésén megjelentek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló családja
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk MÁTHAY SÁNDOR életének 69. évében elhunyt. Temetése 2019. március 28-án, csütörtökön 13 óra 30 perckor lesz a Béla úti temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy FEIND IGNÁCNÉ 84 éves korában elhunyt. Temetése 2019. március 27-én 15 órakor lesz a lovasberényi katolikus temetőben. Gyászoló család
Emlékezés Drága feleségem, édesanyánk BUKOVICS FERENCNÉ 7 éve hagyta el e földi létet. Hiánya pótolhatatlan, fájdalmas és mérhetetlen. Emléke szívünkben, míg élünk kitörölhetetlen. Szerető férje, gyermekei és családtagjai
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy TÓTH JÓZSEF székesfehérvári (volt Lévai uti) lakos életének 82. évében örökre megpihent. Temetése 2019. március 27-én du. 13 órakor lesz a Béla úti temető vízbeszórásos parcellájában. Egyben köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Az élet csendesen megy tovább, de emléked elkísér egy életen át." Emlékezünk ARANY JÓZSEF halálának 7. évfordulóján. Szerető feleséged és családod
"Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni, Búcsúztam volna tőletek, De erőm nem engedett, Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem, drága jó édesanyánk, nagymamánk, anyósunk VARGA JÓZSEFNÉ szül. Kovács Katalin fáradt szíve 2019. március 17-én, 72 éves korában megszűnt dobogni. Temetése március 27-én 15 órakor lesz a Béla úti temetőben. A gyászoló család
"Mikor a testem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, nagymamánk, dédink, anyósunk MOLNÁR ANDRÁSNÉ szül. Szücs Ilona 90 éves korában örökre megpihent. Temetése 2019. március 26-án 10 órakor Székesfehérváron a Református temetőben lesz. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
„Nem az a fájdalom, amelytől könnyes a szem, hanem amit a szívünkben hordunk, némán és csendesen.” Emlékezünk REICH PÁL halálának 5. évfordulójára. Szerető felesége, gyermekei és családjuk
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik KISS LÁSZLÓ FERENC temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek el, mély gyászunkban velünk osztoztak. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ID. SZAJKÓ LAJOS életének 88. évében elhunyt. Temetése 2019. március 25-én 15.00 órakor lesz az abai katolikus temetőben. Köszönjük mindazoknak, akik gyászunkban osztoznak és utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FODOR PAPP ISTVÁN JÓZSEF 76 éves korában elhunyt. Temetése 2019. március 26-án 14 órakor lesz a Sóstói Katolikus temetőben. Gyászolják: húga Erzsi és családja
"Emléked megőrizzük, s hogy találkozunk, valljuk-hisszük." Fájó szívvel emlékezünk MOLNÁR ZOLTÁN 2. évfordulóján Párod és akik szerettek
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SOMOGYI GYULÁNÉ szül.: Szegfű Aranka 81 éves korában csendesen megpihent. Temetése 2019. március 25-én 16 órakor lesz a bodajki temetőben. Gyászoló család
"Elmentél tőlünk, de mindig velünk vagy Emléked szívünkben örökre itt marad." Fájó szívvel emlékezünk KOVÁCS GERGELY volt Szfvár, Lehel utcai lakos halálának 2. évfordulójára. Felesége és családja
megelőzés / 11 perce
Sokan nem kérik a HPV-oltást
decemberben fogták el / 1 órája
Név nélküli bankkártyát is kapott a terrorizmussal gyanúsított szír férfi
évforduló / 1 órája
A mexikói elnök bocsánatkérést követel a spanyol hódításért
„Életképes kultúra csak közösségben terem” / 1 órája
Május 13-án a Cuha-völgybe utazik a lepsényi iskola diákostul, tanárostul
Majer Tamás
LADIK / 1 órája
Ügyes 7–8. osztályos csapatok jelentkezését várjuk!
S. Töttő Rita
megújultak / 1 órája
A Palotavárosban két parkoló felújítása is befejeződött
FMH