Unger Karolina nyomába eredt

- Beethoven IX. szimfóniája a zenetörténet kiemelkedő alkotása. Bemutatója, 1824. május 7-e pirosbetűs ünnep a kultúrtörténetben - szögezi le Elek Gyula. - Muzsikabarátként szívesen olvasgattam arról, miként számolnak be a zenetörténészek a mű premierjéről, amit a bécsi Krtnerthor-Theaterben a beteg és már szinte teljesen siket szerző jelenlétében tartottak. Bartha Dénes és Szabolcsi Bence műveiben is olvashatunk arról: a siker óriási volt. A feljegyzések szerint többen sírtak a meghatottságtól. Különösen a szimfónia befejezését követő jelenetnél, amikor Beethoven - aki a közönségnek háttal, a zenekarban ülve, partitúrával a kezében követte az előadást -, nem vette észre a mű befejezését és a közönség tapsát. A bemutató egyik énekesnőjének, Unger Karolinának kellett végül is szembefordítania a közönséggel a szerzőt, hogy észre vegye végre a lelkes publikum tombolását - amiből már semit sem hallhatott.

Elek Gyula azt mondja: kíváncsi lett, ki is az az Unger Karolina, akit a zenetudósok emlegetnek.

- Fellapozva a közelmúltban megjelent 19 kötetes Magyar Nagylexikont, meglepő felfedezést tettem: a művésznő fehérvári volt! A szócikkből kiderül: Unger Karolina - vagy ahogy külföldön ismerték: Carlotta Ungher - 1803. október 28-án született Székesfehérváron és 1877. március 23-án, Firenzében hunyt el. Bécsben és Milánóban tanult. Bécsben Mozart: Cosi fan tutte című operájában, Dorabella szerepében mutatkozott be, 1824-ben pedig Beethoven IX. szimfóniájának premierjén a szopránszólót énekelte. 1825-40 között itáliai operaházakban lépett fel, 1843-ban vonult vissza. G. Donizetti, V. Bellini, Giovanni Pacini és Saviero Mercadante írt számára operaszerepet. Mozart operáiban és Schubert dalainak előadásával egyaránt sikeres volt. Hősnőnket a Brockhaus Riemann Zenei Lexikon is említi. Itt azt is olvashatjuk, hogy Karolinát maga Rossini méltatta e szavakkal: "Önben megvan a Dél perzselő tüze, az Észak energiája, önnek vas tüdeje, ezüst hangja és arany tehetsége van." De a lexikon szerint a jeles költő, Lenau jegyese is volt egykor Unger művésznő.

Elek Gyula úgy érzi, Székesfehérvár felfedezhetné végre kissé elfeledett szülöttjét, hiszen Unger Karolina a 19. század első felében olyan európai ismertségű és rangú énekes sztár volt, mint manapság Cecilia Bartoli. Azt meg már Nagy Józsefné, nyugalmazott főiskolai docens közléséből tudom, hogy az 1931-es Szabolcsi-Tóth-féle zenei lexikon szerint az énekesnő nem feledkezett meg szülővárosáról: 1842-ben ezer aranyat adományozott a város tűzkárosultjainak - teszi hozzá Elek Gyula, aki annyira belelendült a kutatásba, hogy - miután több Unger Karolinával foglalkozó szócikk is említi Schubert nevét - a zeneszerzőről szóló könyvekben is tájékozódott. Így derült ki: az ifjú Karolina Schubert baráti köréhez tartozott. Karolina apjának, Unger Károlynak pedig komoly része volt abban, hogy Schubert hosszabb időt tölthetett a zselizi Esterházy-kastélyban.

-

- Úgy érzem, levéltári kutatásokkal többet is meg lehetne tudni az Unger-családról, másrészt zenetörténeti kutatásokkkal részletesebben fel lehetne tárni Karolina művészi pályafutását - mondja a zeneszerető villamosmérnök. - Biztos vagyok abban, hogy az önkormányzat is segítené a kutatókat, hiszen a Lánczos- Szekfű ösztöndíj pont ezért jött létre... Ha sikerül felderíteni pontos születési helyét, emléktábla is megörökíthetné a nevét. De még Unger-díjat is lehetne alapítani a legkiválóbb zeneiskolások elismerésére... Azt hiszem, büszkék lehetünk híres szülöttünkre, érdemes volna hát kialakítani Unger Karolina kultuszát.