inspirálóan is szeretne hatni másokra

2019.01.30. 18:59

Tanulmány a temetőről – Váczi Márk könyvbemutatót tartott Fehérváron

A Csutora temető létrejöttéről, neve eredetéről, az oda temetkező társadalmi rétegekről is beszélt Váczi Márk a könyvének bemutatóján.

Bokros Judit

Váczi Márk a Lánczos-Szekfű ösztöndíjnak köszönhetően kutathatta a Csutora temető történetét

Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap

A Magyar Városkutató Intézet kiadványaként jelent meg az ott dolgozó Váczi Márk tanulmánya, A székesfehérvári Feltámadás (Csutora) temető címmel. A bemutatót szerdán délután tartották a Fehérvári Civil Központban, ahol Stefkó Krisztina újságíró beszélgetett a szerzővel.

Váczi Márk a téma kapcsán megjegyezte: talán furcsának tűnik temetőről tanulmányt írni, ám a feladat nagyon érdekes volt. Az előzményekről azt mesélte, hogy Veszprém temetőit kellett számba vennie, s leírást készítenie. Lényegében ez ösztönözte arra, hogy Fehérvár temetőivel, azon belül is eggyel részletesebben foglalkozzon. A Csutorára egy

részt azért esett a választása, mert az egyik dédnagyanyja ott nyugszik. Másrészt pedig egy 2–2,5 év alatt elvégezhető alapkutatásban ez volt kivitelezhető, a Hosszú temető vizsgálata például jóval több időt venne igénybe.

Váczi Márk a Lánczos-Szekfű ösztöndíjnak köszönhetően kutathatta a Csutora temető történetét
Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap

Ez a munka inspirálóan is szeretne hatni másokra az irányban, hogy a többi temető történetének kutatása is elinduljon – tette hozzá Váczi Márk. A kutatómunka temetőjárással kezdődött: a szerző nagyjából 400 fotót készített, s a körülbelül 2500 sírból 250-et dokumentált. Az utánajárás során internetes adatbázisokban kutatott, korabeli sajtómegjelenéseket is figyelt. A temető keletkezésének idejéről tudható, hogy azt 1778 és 1783 között létesítették. Nevének eredete bizonytalan, az egyik változat szerint csutorás, kulacsokat faragó mesterek telepedtek le a környékre, innen az elnevezés. Van azonban egy másik, ám kevésbé hihető változat is.

Talányos a temetőkápolna építéstörténete, amelyről elhangzott: egy – még nem teljesen bizonyított – elmélet szerint Ybl Miklós lehetett a tervező és az építtető. A bemutatón kiderült: a szerző szeretné folytatni a munkát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában