Seuso-kincsek: a nagy sikerű kiállításoktól a bányaalagútig

A hazai kulturális és múzeumi élet sok tekintetben egyedülállónak nevezhető rendezvényeként került be tudósításainkba a késő római kori ezüstkészlet vándorkiállítása. Bár ennek sikeres székesfehérvári nyitánya még az előző évre nyúlik vissza, a folytatás 2018-ban sem maradt el. Fél év alatt a hat megyeszékhelyen – Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán – 140 308 látogató nézte meg a kincset. A Magyar Nemzeti Múzeum, a kiállító társmúzeumok és a helyi önkormányzatok mindent megtettek annak érdekében, hogy vonzáskörzetükben a legjelentősebb közösségi, kulturális és művészeti esemény legyen a Seuso-vándorkiállítás, amelynek kurátorai Dági Marianna (Szépművészeti Múzeum) és Mráv Zsolt (MNM) voltak. A múzeumok a szervezésben, a kiállítás lebonyolításában kölcsönösen felhasználták egymás tapasztalatait. A vándorkiállítás látogatottsági számadatainak összegzéséből az is kiderült, hogy a Fejér megyei vonatkozásokkal rendelkező ezüstkollekciót a Szent István Király Múzeumban tekintették meg a legtöbben: 27 528-an – bizonyára nem véletlen, hogy városunkban nyilvánult meg iránta a legnagyobb érdeklődés.

A kincs országjárásának áprilisi befejezését követően a Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt meg június 27-től A Seuso-kincs – Vagyon, műveltség, hatalom című időszaki kiállítás, amely 2019. január 31-ig látogatható. A tárlaton az ezüstedények mellett az a rézüst is látható, amelyben a kincsleletet egykor elrejtették. Az ezüstedények pedig már összeillesztve, eredeti szépségükben kerültek a tárlóvitrinekbe. A Seuso-kincs várhatóan 2019 tavaszán átkerül a múzeum József nádor terméből állandó bemutatótermeibe, ahol a korszak kiemelkedő pannóniai leleteivel és a kőszárhegyi ezüstállvánnyal együtt csodálhatjuk majd meg.

Az említett kiállításokkal párhuzamosan a szakemberek tovább folytatták a rejtélyes sorsú ókori kollekció egyes tárgyainak tudományos vizsgálatát a Magyar Tudományos Akadémia és az MNM közös kutatási programja keretében. Az MTA BTK Régészeti Intézet roncsolásmentes tárgydiagnosztikai eszközparkja endoszkópos műszereivel a tárgyak élettörténetét rekonstruálták a készítés technikájának és a későbbi javításoknak az elemzése útján (ezek a vizsgálatok a kincs 2017-ben hazahozott részére terjedtek ki, mivel erre az országos vándorkiállítás miatt nem volt lehetőség, a 2014-ben visszakerült többi tárgy kutatása folyamatos volt). Ugyanakkor az MNM restaurátorai figyelmet fordítottak a készlet egyes darabjainak az állagmegóvására az év során.

Továbbra is napirenden szerepelt az ezüstkészlet lelőhelyének kutatása. A régészek főként a kutatásba bevont, Nagyharsány (Baranya megye) mellett feltárt helytartói villa és a feltételezett szabadbattyáni Seuso palota közötti összefüggésekre koncentráltak. Míg a Seuso-kincs Facebook-csoport több tagja a városunkhoz közeli Szár-hegy és Somlyó-hegy területén végzett terepbejárásokat. Az önkéntesek csatlakoztak ahhoz a talajradaros vizsgálathoz is, amelyet a környezet víznyelőinek, esetleges rejtett alagútjainak

felmérésére kezdeményezett Dézsy Zoltán, a Seuso-dokumentumfilmek rendezője. Az archeológiai kutatásokat régóta szorgalmazó Dénes József régész, lelőhelyvédelmi szakértő is terepbejárást tett a Szár-hegyen. Helyszíni szemléjének főként az volt a célja, hogy alaposan megfigyelje az ott látható, a Seuso-kincs lelőhelyének további kutatása szempontjából figyelmet érdemlő terep- és természeti jelenségeket. Az önkéntes kutatók legutóbb pedig egy bányaalagutat vizsgáltak át a Somlyó-hegyen. A bejáratánál meddővel feltöltött, jelenlegi állapotában körülbelül 100 méter hosszú, 3-4 méter belmagasságú, 2-3 méter széles összekötő alagutat román és bolgár hadifoglyok építették az I. világháború idején. A későbbiekben funkcióját vesztett, a végénél törmelékkel lezárt alagútban elágazást egyelőre nem találtak, így kevés az esélye a járat bármilyen római kori előzményének.

PÁRIZSI VETÍTÉS

A késő római ezüstkincs rejtélyeit és bűnügyi hátterét nyomozó dokumentumfilmet a Párizsi Magyar Intézetben zömében francia nézők előtt vetítették le december elején, meghívták a rendezőt, Dézsy Zoltánt is. A bemutató előtt Visy Zsolt régészprofesszor, miniszteri biztos tartott előadást. A résztvevők nagyon érdeklődők voltak, sokan először kaptak teljes képet a Seuso-kincsről a film segítségével, amelynek francia feliratozásáról az Institut Hongrois igazgatója, Havasi János gondoskodott. A Seuso II. hamarosan felkerül az intézet honlapjának filmajánlójára, így az iránta érdeklődő frankofón országokban is elérhető lesz.