Kultúra

2015.10.25. 08:40

Réber, a megunhatatlan

A fehérvári Hetedhét Játékmúzeum nagy érdeme, hogy a népszerű Moskovszky-gyűjtemény mellett nem feledkezik meg a Réber-hagyatékról sem.

Gábor Gina

Amikor a játékok és a grafikák összeköltöztek, félő volt, hogy Réber László itt „csupán” mint kedves mesék illusztrátora él tovább az emlékezetben. Félreértés ne essék: Réber (mese)világa is lenyűgöző, fontos, hogy ezek az illusztrációk újabb generációkhoz eljussanak, de a grafikusművész életműve sokkal több, jóval gazdagabb ennél.

Wehner Tibor bemutatott egy különleges linómetszet-füzért

Ráadásul a játékmúzeumban az évről évre megrendezett Réber-konferenciákat sem afféle kipipálandó feladatként kezelik: mindig szolgálnak új meglepetéssel.

Révész Emese a Vonnegut-kötetek illusztrációit vizsgálta

Wehner Tibor művészettörténész az idén egy, a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen Réber-műegyüttesre hívta fel a figyelmet. A Zeneműkiadó 1974-ben Kroó György bevezetőjével adta ki Bartók Béla Cantata profanaját, a mű alapjául szolgáló versekkel, kolindákkal, kézírásos kottákkal, és Réber László illusztrációival. Wehner igen elmélyült elemzéséből kiderült, hogy Réber ehhez a kötethez olyan karakteres, igen egyéni, a fekete és fehér kontrasztjára építő linóleummetszet füzért alkotott, ami miatt ezt a sorozatot különleges egységnek kell tekinteni életművén belül. A versekből kibontakozó történéseket Réber emblematikus képi jelekké tudta tömöríteni, azzal, hogy az elbeszélés helyett csupán a lényegi jegyekre koncentrált. Különös, drámai erejű képsorozatot hozott létre, amelynek darabjait hamarosan újra láthatjuk. Ezt a kissé elfeledett kötetet ugyanis újra kiadják – értesültünk Wehner Tibor előadásából.

Macskabölcső címlapján szereplő Réber-rajz

De Révész Emese is izgalmas témát választott, amikor arról beszélt: gyakori, hogy író és illusztrátor egymás hatását felerősíti. Ezért volt szerencsés találkozás, amikor Kurt Vonnegut különös hangvételű kötetei Réber László illusztrációival jelentek meg. Ők ketten azonos generációhoz tartoztak, hasonló történelmi tapasztalatokkal bírtak. Kétféle ember van: aki szereti Vonnegutot, és aki elviselhetetlennek tartja. Ám az olykor szélsőségesen szatirikus, ironikus világlátás teszi Vonnegutot annyira egyénivé. Nos, leginkább az irónia az, ami összeköti őt és Rébert – hangsúlyozta Révész Emese, aki arról is beszélt: Vonnegut szívesen kirándult a képzőművészet területére. Szívesen készített kalligrafikus önarcképet, szerette az egyetlen vonalból kibontakozó rajzokat, képeire ugyanakkor a dekorativitás is jellemző... A legkülönösebb regényét, a Bajnokok reggelijét pedig maga illusztrálta: kép és szöveg együtt hat...

Cantata Profána – az 1974-es Réber-sorozat egyik darabja

Révész Emese azt vizsgálta, miként ízesül Réber a rajzaival ehhez a sajátos vonneguti világához? Nos: nagyszerűen – s ezt a művészettörténész a Macskabölcső című Vonnegut-regény illusztrációinak vizsgálatával igazolta. Az olykor néhány vonalból álló Réber-rajzok lényegretörőek, szellemesek, logikusan végigvezetnek egy-egy motívumot, és ami a lényeg: széljegyzetekként jelennek meg.

Mostanában, amikor új sorozatban jelennek meg Vonnegut kötetei, nem is igen értjük, miért „váltották le” ezeket a nagyszerű illusztrációkat. Hiszen a Réber-rajzok ráfelelnek a Vonnegut-szövegre, és ki is egészítik azt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!