Női néven erotikáról is írt a Bambi szerzője - 70 éve hunyt el a Budapesten született Felix Salten

A szegénységben nevelkedő, cselédkedő, majd biztosítási irodistaként dolgozó és az irodai robotmunka mellett írni kezdő Salzmann-Saltent akkor ismert meg igazán a világ, mikor az 1923-ban megjelent Bambi angol fordítását Thomas Mann odaadta Walt Disney-nek, mint remek megfilmesítendő alapanyagot. A felnőtté válással, út- és önkereséssel, a halál és az elmúlás megtapasztalásával és más, egészen felnőttes témákkal teli könyvet a hollywoodi "álomgyár" a mai kriitkák szerint giccses, cukros, könnyes animációs filmmé torzította ugyan (ráadásul őzből szarvassá változtatták), de így sem tudott gátat szabni a történet halhatatlanságának, sőt: ma inkább a felnőttek kedvelik, a negyvenesek-ötvenesek olvassák újra. Sorolták már fejlődésregénynek és politikai parabolának is, értelmezése folyamatosan foglalkoztatja az olvasókat, s szinte mindenki megegyezik benne: ez nem gyerekkönyv.

Felix Salten a gyerekeivel

Salten Bécsben amúgy ismert kritikus volt, színésznő feleségétől két gyermeke született. Írt drámát és más regényeket is, szinte minden évben publikált valamit, útleírást, elemzést, igen termékeny volt, a Bambi mellett mégis minden írása elhomályosul az utókor nagyítója alatt. 1936-ban a Harmadik Birodalomban, mint zsidó író művét, egyszerűen betiltották a Bambit. Így járt a Josefine Mutzetbacher, egy bécsi prostituált története is, az erotika és pornográfia határán egyensúlyozó regény - szintén Salten mű, amit 1906-ban a fenti álnéven írt és rögtön a megjelenése után betiltották. A szabadkőműves Saltennek azoban leginkább származását nem tudták megbocsájtani, Németországban például csak halála után négy évvel tartottak megemlékezést róla.