Lukács Lászlóé a Premio Pitre

A múzeum munkatársai sokat dolgoznak azért, hogy a pályázatokon nyert támogatásból látogatóbarát intézményt hozzanak létre. Emellett kiállításokat rendeznek, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, tudományos munkát végeznek. Akadnak, akik tevékenységükkel még nemzetközi elismerést is szereznek: ahogy most Lukács László, aki Sárfőtől a Mezőföldig - táj és népkutatás Fejér megyében című, 2009 decemberében megjelent könyvével vívta ki a rangos szakmai díjat - mondta Elekes Szentágotai Enikő, a Fejér megyei múzeumok igazgatóhelyettese. Az elismerést Lukács László a napokban vette át Palermóban, Szicília kormányzójától, és Aurelio Rigoli professzortól, a Palermói Nemzetközi Néprajzi Kutatóközpont igazgatójától.

Az ünnepelttől, Lukács Lászlótól megtudtuk: a díjat a szicíliai néprajzkutatóról, Giuseppe Pitréről nevezték el. A 19. századi orvos nemcsak gyógyította a falvak népeit, hanem érdeklődött hagyományaik, szokásaik iránt is. Az elismerést több kategóriában osztják ki. (A Pitre életmű-díj, az aranyérem egy-egy kutató egész munkásságát ismeri el: ezt kapta meg hajdanán Lukács László nagyrabecsült professzora, Gunda Béla is.) Lukács a könyv-kategóriában nyerte el a rangos elismerést, megosztva Abdel Hafen egyiptomi kutatóval. Erre a díjra pályázni kell: az idén a világ minden tájáról, 71 néprajzi kötettel aspiráltak a tudósok az elismerésre. (A feltétel: a könyv öt évnél nem lehet öregebb .) A díj odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt. Lukács László elismerésének értékét növeli, hogy magyar néprajzkutató ebben a kategórában utoljára 1996-ban (!) nyert Pitre-díjat: Erdélyi Zsuzsanna, a magyar archaikus népi imadságokról megjelent kötetével. Érdekesség: 1992-ben Lukács László és Gelencsér József együtt pályázott a díjra Szép napunk támadt című közös művével - ami a szakértők jelölése alapján bekerült az első nyolc kiadvány közé.

Az ünnepelttől, Lukács Lászlótól megtudtuk: a díjat a szicíliai néprajzkutatóról, Giuseppe Pitréről nevezték el. A 19. századi orvos nemcsak gyógyította a falvak népeit, hanem érdeklődött hagyományaik, szokásaik iránt is. Az elismerést több kategóriában osztják ki. (A Pitre életmű-díj, az aranyérem egy-egy kutató egész munkásságát ismeri el: ezt kapta meg hajdanán Lukács László nagyrabecsült professzora, Gunda Béla is.) Lukács a könyv-kategóriában nyerte el a rangos elismerést, megosztva Abdel Hafen egyiptomi kutatóval. Erre a díjra pályázni kell: az idén a világ minden tájáról, 71 néprajzi kötettel aspiráltak a tudósok az elismerésre. (A feltétel: a könyv öt évnél nem lehet öregebb .) A díj odaítéléséről nemzetközi zsűri dönt. Lukács László elismerésének értékét növeli, hogy magyar néprajzkutató ebben a kategórában utoljára 1996-ban (!) nyert Pitre-díjat: Erdélyi Zsuzsanna, a magyar archaikus népi imadságokról megjelent kötetével. Érdekesség: 1992-ben Lukács László és Gelencsér József együtt pályázott a díjra Szép napunk támadt című közös művével - ami a szakértők jelölése alapján bekerült az első nyolc kiadvány közé.

A Sárfőtől a Mezőföldig című kötet - a Szent István Király Múzeum kiadványa - igen hasznos nemcsak a néprajztudósok, hanem a hagyományok iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Fejér megye néprajzi szempontból sokáig fehér foltnak látszott, ám Pesovár Ferenc gyűjtése nyomán fény derült táncos és zenei kincseire, Lukács László pedig az elmúlt évtizedekben a népélet, a munka, a közösségi és társadalmi szerveződések hagyományait fedezte fel, és olvasmányos formában rengeteg olyan dolgot ismertetett meg velünk, ami az egész magyar néprajzot gazdagítja.

Az ünnepelt azt is elmesélte: a palermói díjátadáson büszke volt arra, hogy a keményfedeles, képekkel is gazdagon illusztrált könyv küllemével is komoly tetszést aratott a szakemberek körében.

A Sárfőtől a Mezőföldig című kötet - a Szent István Király Múzeum kiadványa - igen hasznos nemcsak a néprajztudósok, hanem a hagyományok iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Fejér megye néprajzi szempontból sokáig fehér foltnak látszott, ám Pesovár Ferenc gyűjtése nyomán fény derült táncos és zenei kincseire, Lukács László pedig az elmúlt évtizedekben a népélet, a munka, a közösségi és társadalmi szerveződések hagyományait fedezte fel, és olvasmányos formában rengeteg olyan dolgot ismertetett meg velünk, ami az egész magyar néprajzot gazdagítja.

Az ünnepelt azt is elmesélte: a palermói díjátadáson büszke volt arra, hogy a keményfedeles, képekkel is gazdagon illusztrált könyv küllemével is komoly tetszést aratott a szakemberek körében.

A Sárfőtől a Mezőföldig című kötet - a Szent István Király Múzeum kiadványa - igen hasznos nemcsak a néprajztudósok, hanem a hagyományok iránt érdeklődő nagyközönség számára is. Fejér megye néprajzi szempontból sokáig fehér foltnak látszott, ám Pesovár Ferenc gyűjtése nyomán fény derült táncos és zenei kincseire, Lukács László pedig az elmúlt évtizedekben a népélet, a munka, a közösségi és társadalmi szerveződések hagyományait fedezte fel, és olvasmányos formában rengeteg olyan dolgot ismertetett meg velünk, ami az egész magyar néprajzot gazdagítja.

Az ünnepelt azt is elmesélte: a palermói díjátadáson büszke volt arra, hogy a keményfedeles, képekkel is gazdagon illusztrált könyv küllemével is komoly tetszést aratott a szakemberek körében.

Az ünnepelt azt is elmesélte: a palermói díjátadáson büszke volt arra, hogy a keményfedeles, képekkel is gazdagon illusztrált könyv küllemével is komoly tetszést aratott a szakemberek körében.

Az ünnepelt azt is elmesélte: a palermói díjátadáson büszke volt arra, hogy a keményfedeles, képekkel is gazdagon illusztrált könyv küllemével is komoly tetszést aratott a szakemberek körében.