Lúdas Matyi vándorlása és igazsága

Seregélyesen hisznek a közösség összefogásában, na meg abban, hogy a település előbb-utóbb egy fesztivál színhelye is lehet majd. Tavaly mindenesetre elhatározták, hogy addig is nyaranta létrehoznak egy-egy színházi produkciót, amit a baptista iskola udvarán mutatnak be. A tavalyi produkció azért is érdekes volt, mert Molnár Ferenc máig érvényes művét, a Pál utcai fiúk színpadi változatát tűzték műsorra, mégpedig tehetséges környékbeli diákok szereplésével. Az idén pedig a 250 éve született Fazekas Mihály költőre emlékezve a Lúdas Matyi modernizált változatát vitték színre. A produkcióban a színészek, az Alba Regia Táncegyüttes tagjai, valamint a Kákics zenekar muzsikusa mellett helybéliek is szerepelnek. A gyerekek Lúdas Matyi libáiként totyognak a színpadon, no de az Isten adta nép jellegzetes figuráit is a seregélyesiek formálják meg.

Az Alba Regia Táncegyüttes tagjai, helybéliek és színészek is szerepelnek az előadásban: Lúdas Matyit Szegedi Tamás András alakítja (Fotó: Igari Balázs)

Ez persze még csak a kezdeti lépés ahhoz, hogy később létrejöhessen az összművészeti Madárlátta fesztivál, hiszen ahhoz további támogatókra volna szükség. A produkció költségeit ma főleg az önkormányzat és a baptista iskola állja, és a helyi vállalkozók is segítenek. A producer, Sajtos József, a baptista iskola igazgatója igyekezett az idén is minden feltételről gondoskodni, hogy a rendező, Kalányos Tamás és a stáb zavartalanul dolgozhasson. Négy estén játsszák az előadást, ami ma 21 órakor is látható, ha az időjárás kegyes lesz. Mi a jelmezes próbán jártunk.

Kalányos Tamás rendező visszatérő vendég, hiszen tavaly ő állította színpadra a Pál utcai fiúkat, és együtt álmodták meg a fesztivált Sajtos József igazgatóval.

- Én hiszek az összefogás erejében, abban, hogy ha egy kistelepülés közössége elhatározza, akkor akár a nulláról indulva is létre lehet hozni valamit: nyári színházat vagy hosszú távon egy fesztivált, ami másoknak is örömet szerez... -- mondta a rendező, aki Kalmár Ritával írta át Fazekas Mihály meséjét. Mesélte: arra törekedtek, hogy a mű alapgondolata megmaradjon, mégis maibb legyen a történet. Az igazságérzetében megsértett, megalázott Lúdas Matyi a seregélyesi produkcióban vándorútra indul, tapasztalatokat szerez. Fontosnak érezték, hogy az ő fejlődéstörténetét, felnőtté válását is bemutassák.

Lúdas Matyi és Döbrögi (Szegedi Tamás András és Széplaky Géza (Fotó: Igari Balázs)

A színpad óriási: a tervező, Ferencz Klára arra törekedett, hogy a díszlet egyfelől kifejező legyen, másfelől egyszerű és könnyedén mozdítható: a boltíves elemekből pillanatok alatt sok minden kirakható , ha kell, kaput, ha kell, kutat jeleznek velük.

A rendező Kalányos Tamás a táncosok szerepeltetésével - Majoros Róbert koreográfiájával - igyekezett még látványosabbá varázsolni a színpadképet. Az előadásban emellett állatok is feltűnnek: az ismert focista, Dvéri Zsolt állattartással is foglalkozik. Az ő gazdaságából való a színpadon megjelenő, szépséges négy liba meg a póni. De az is különlegesség, hogy ifj. Dvéri Zsolt is színpadra lép. Ő ugyanis a seregélyesi iskola diákja: és már tavaly Nemecsek Ernőt formálta meg emlékezetesen a Molnár Ferenc-történetben. Az idén pedig ő Tollaska, Lúdas Matyi kedvenc libája.

A seregélyesi Döbrögi viszont eltér a sztereotip ábrázolásoktól. A rettegett uraság, aki visszaél hatalmával - fizetség helyett botütést méret a libáiért Matyira - ebben a történetben nem elhízott hájpacni. Megformálója, Széplaky Géza színművész és harcművész azt mondja, amikor kiderült, ő lesz Döbrögi, maga is csodálkozott. Mondta: nehezen viselné, ha a kánikulában szivacshasat kellene viselnie. De Kalányos Tamás tudatosan választotta őt. Ez a Döbrögi keménykötésű, hatalomvágyó akarnok. Igaz - teszi hozzá Széplaky Géza - a seregélyesi Döbrögiről kiderül, hogy őt is irányítja valaki, van nála is erősebb akarat: a felesége. Döbrögi ugyanis otthon igazi papucsnak számít...

Széplaky Géza már tavaly is szerepelt Seregélyesen: ő volt Molnár Ferenc történetében Janó, a grund őrzője. Mesélte, másutt is van feladata, de itt nagyszerűen érzi magát, olyan hangulata van számára a próbaidőszaknak, akár egy nyaralásnak.

A Matyit megformáló Szegedi Tamás András a színművészeti másodéves hallgatója. Megtudom, a látszat csal, a kamaszos külsejű fiatalember már harmincesztendős. Közgazdasági középiskolát végzett, vállalatoknál dolgozott, de különféle csapatokban a színjátszáshoz is mindig volt köze. Végül vargabetűk után úgy döntött, mégis inkább a színházat választja élethivatásnak. Pontosabban a színházat és a tanítást. A Színművészeti Egyetemen egy újonnan indult képzésre, a drámainstruktor szakra jár - azon belül pedig a drámajátékos szakirányra.

Azt mondja, a drámainstruktor kicsit rendező, kicsit színész, kicsit játékmester, drámapedagógus, ezért vonzza ez a terület. Itt visszatérő vendégnek számít ő is: a tavalyi Pál utcai fiúk előadásban játékmesterként közreműködött, áprilisban pedig az ő rendezésében mutatták be Seregélyesen - fiatalok közreműködésével - Rómeo és Júlia történetét, a Shakespeare-évforduló alkalmából.

- Én minden munkában nagyon szeretem a kihívásokat. Kihívás volt számomra élő libákkal is bánni, hiszen ezt gyakorolni kellett - mondta Matyi szerepéről Szegedi Tamás András, aki úgy érzi, ez a feldolgozás hű maradt Fazekas Mihályhoz, hiszen megmaradnak a történet mesés elemei, ugyanakkor közel áll a mai, hétköznapi valósághoz is.