Jó Kérdések a Pelikánban

A Városi Képtár-Deák Gyűjtemény igazgatójával, Szűcs Erzsébettel csináltunk rövid számvetést az alkotók civil szervezetének, egyesületének elmúlt 20 évéről. (A társaság művészeinek kiállító helye, a Pelikán Galéria a Városi Képtárhoz tartozik, Szűcs Erzsébet pedig 1994-től kapcsolódik hozzájuk, és jelenleg is a társaság vezetőségi tagja.) Nos, a rendszerváltáskor megszűnt a Képzőművészeti Alap, és ezután sorra jöttek létre a civil művészeti szerveződések.

Így Fehérváron is, ahol Ecsedi Mária, Ujházi Péter, Pinke Miklós, Jónás Attila, Bodor Aladár, Lendvai Antal, M. Tóth István, Ballagó Imre voltak többek között az elsők. Tagok jöttek, mentek, volt, aki kilépett, sajnos olyan is, aki elhunyt. Aki nem lépett ki, a társaság tagja maradt, akkor is, ha elköltözött, a móri képzőművészek pedig 1995-96-ban csatlakoztak. Érthető, hiszen nagyon szoros az alkotói kapcsolat. A társaság elnöke a kezdetektől Ujházi Péter Munkácsy- díjas Érdemes művész.

A titkára Vadász Imre. Az egyesület elsősorban szakmaiművészeti szervezet, alapvető célja, hogy tagjai megfelelő művészi, esztétikai minőséget képviseljenek. Arról, hogy kit fogadnak a soraikba a közgyűlés dönt, többséggel. Tulajdonképpen presztízskérdés, hogy valaki benne lehet vagy nem a Székesfehérvári Művészek Társaságában. A társaság és tagjai nagyon ügyelnek rá, hogy megőrizzék művészi és személyes autonómiájukat. Ez néhány esetben bizonyos hátrányokkal járhat, és azon is vitakozni lehetne, hogy nem kellene-e jobban „észrevétetniük” magukat a városban, úgy, hogy a szakmai minőséget tartsák, és megőrizzék függetlenségüket.

Utóbbi persze némileg relatív, hiszen a társaság támogatásból működik, ami az idén jóval kevesebb. Ennek ellenére kár lenne érte, hiszen ritka az olyan formáció, amely profi művészeket fog össze, és ennyi ideig működik. Az életkor viszont viszonylag magas, ezért jó lenne a fiatal alkotókat Fehérváron tartani vagy viszszacsábítani. Ami a Kérdések tárlatot illeti: a tematikát Jónás Attila találta ki, és a címből adódóan korunk, országunk nyugtalanító dilemmáira próbál reflektálni. Izgalmas a téma, és ennek megfelelően az alkotások is. Érdemes tanulmányozni, hogyan látják korunkat a város kortárs művészei.