Nagy elődök

2019.05.03. 14:33

Hőseink portréját láthatjuk a Nemzeti Múzeumban

Nyolc történelmi vagy mondai alak egész alakos képét láthatjuk a (H)ősök csarnoka című időszaki kiállításon.

Az ősök tisztelete soha nem kopott ki az európai gondolkodásból – indítja gondolatmenetét Pataki Tamás, a Magyar Nemzet újságírója. A szerző a Nemzeti Múzeum tárlatáról szóló cikkében azt írja: „Ha végigmentünk volna egy XVII. századi magyar főúri kastély termein, oldalt hatalmas, életnagyságú fegyveres urak egész sorát láthattuk volna: korukbeli magyaros öltözetben, sárga nemesi csizmában – hogy ezzel is hangsúlyozzák kiváltságos helyzetüket –, buzogánnyal a kezükben, oldalukon karddal” – indítja gondolatmenetét, majd hozzáteszi: „Ez volt az ősgaléria, amelyben rendszerint a család élő tagjait és azok felmenőit is ábrázolták. De nem csak őket! Az Esterházy család kismartoni kastélyának dísztermében lévő negyven festményből álló sorozatban Noé, Attila hun király vagy a popkultúrában csak Drakulaként ismert Vlad Tepes havasalföldi fejedelem is felbukkant a valós, vérségi ősök között – nyilván ez utóbbiak egyfajta státusszimbólumként voltak jelen, a család kiválóságának hangsúlyozására. A XVII. században főleg Magyarországon és Lengyelországban volt ez szokás: a nemesek elődeiket az ország alapítóihoz vagy egyéb mitikus alakokhoz vezették vissza” olvasható a cikkben.

Mint azt a szerző ismerteti, a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjában megvásárolt nyolc festmény is egy hasonló ősgaléria része volt,

a portrék ugyanis Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel, Örs vezéreket, valamint Attila és Mátyás királyt is ábrázolják.

Mint írja, a képciklus valószínűleg Berényi György báró (1657–1722) megrendelésére készült, s talán a család bodoki várkastélyában volt elhelyezve. A sorozat 2016-ig a család leszármazottainak tulajdonában volt, most az Értéktár programnak köszönhetően a nemzeti múzeumban helyezték el letétbe – tudjuk meg az írásból.

Fotó: Magyar Nemzet

A magyar vezérek közül Szabolcs és Vérbulcsú portréja hiányzik, a többiek mind XVII. századi öltözékben láthatók, magyaros bajszokkal, viselettel

és az elengedhetetlen sárga nemesi csizmával, amely jól tükrözi azt a magyar nemesi mentalitást, amelynek művészeti kifejezői e képek.

A cikk írója rámutat: a festmények a Nádasdy Ferenc által 1663-ban Nürnbergben kiadott Mausoleum Regni Hungariae című kötet rézmetszetű illusztrációit követik, akárcsak a Batthyány-ősgaléria vezérképei, tehát valószínű, hogy 1700 körül készülhettek. Hozzáteszi: a Berényi-ősgaléria jól kiegészíti a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében található Batthyány-ősgaléria festményeinek sorát, amelyből többek között éppen Attila, Árpád és Mátyás király képmása is elveszett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában