Emlékezés egy grafikusra 5has

A művészeti író, Feledy Balázs megnyitójában hangsúlyozta A grafikusművész életműve a ritka teljesítmények közé tartozik, a képzőművészet sok ágát és technikáját művelte. Szuverén jelensége volt a magyar életnek és a képzőművészetnek. Robbanékonysága, indulatai, vehemens vitakészsége még az álmosító és rutinjellegű találkozásokat, megbeszéléseket izgalmassá tette például a Fészekben, a Rátkaiban meg a Fiatal Művészek Klubjában, ahol sűrűn megfordult. Az utóbbinak Kokas Ignác is gyakori vendége volt, sokat szórakoztak együtt.

Özvegye, Zala Judit, aki jelen volt a velencei tárlatnyitón, életrajzinterjút készített férjével, a nagy mesélővel. Tőle tudom, hogy férje rokonságához tartozott Lajtos Árpád, aki a háború alatt ismerkedett meg Dayka Margittal. A Szent László hadosztály vezérkari főnőkévé nevezték ki 1944-ben, ám hadosztályát szélnek eresztette, és dezertált. Ezután szovjet hadifigságba esett, és csak 1948-ban tért haza. Itthon koholt vádakkal először halálra ítélték, de végül végül csak hét év börtönt kapott. 1956-ban szabadult, egy év múlva pedig elvette Dayka Margitot. Pusi - így hívták szerettei - , - csak fizikai munkásként tudott elhelyezkedni. Később fordításokból élt, sok nyelven beszélt. Margit halála után öngyilkosságot követett el, nem tudott hőn szeretett Margitja nélkül élni...

Zala Tibor, aki 1920-ban született Pestszentlőrincen és 2004-ben halt meg, regénybe illő életet élt. 1935-től öt évig a Goldberger Textilgyár, majd a Magyar Pamutipari Rt. textilrajzolója volt, 16 évig pedig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, igazgatója. Híresek plakátjai, érmei, rézkarcai, litográfiái például a Dürer emlékére készített sorozat, szitanyomatai között megkülönböztetett figyelmet kapott Bartók Cantata profanja és a Carmina Burana-sorozat, a téma egyik epizódját gobelinben is megfogalmazta.

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Özvegye, Zala Judit, aki jelen volt a velencei tárlatnyitón, életrajzinterjút készített férjével, a nagy mesélővel. Tőle tudom, hogy férje rokonságához tartozott Lajtos Árpád, aki a háború alatt ismerkedett meg Dayka Margittal. A Szent László hadosztály vezérkari főnőkévé nevezték ki 1944-ben, ám hadosztályát szélnek eresztette, és dezertált. Ezután szovjet hadifigságba esett, és csak 1948-ban tért haza. Itthon koholt vádakkal először halálra ítélték, de végül végül csak hét év börtönt kapott. 1956-ban szabadult, egy év múlva pedig elvette Dayka Margitot. Pusi - így hívták szerettei - , - csak fizikai munkásként tudott elhelyezkedni. Később fordításokból élt, sok nyelven beszélt. Margit halála után öngyilkosságot követett el, nem tudott hőn szeretett Margitja nélkül élni...

Zala Tibor, aki 1920-ban született Pestszentlőrincen és 2004-ben halt meg, regénybe illő életet élt. 1935-től öt évig a Goldberger Textilgyár, majd a Magyar Pamutipari Rt. textilrajzolója volt, 16 évig pedig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, igazgatója. Híresek plakátjai, érmei, rézkarcai, litográfiái például a Dürer emlékére készített sorozat, szitanyomatai között megkülönböztetett figyelmet kapott Bartók Cantata profanja és a Carmina Burana-sorozat, a téma egyik epizódját gobelinben is megfogalmazta.

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Özvegye, Zala Judit, aki jelen volt a velencei tárlatnyitón, életrajzinterjút készített férjével, a nagy mesélővel. Tőle tudom, hogy férje rokonságához tartozott Lajtos Árpád, aki a háború alatt ismerkedett meg Dayka Margittal. A Szent László hadosztály vezérkari főnőkévé nevezték ki 1944-ben, ám hadosztályát szélnek eresztette, és dezertált. Ezután szovjet hadifigságba esett, és csak 1948-ban tért haza. Itthon koholt vádakkal először halálra ítélték, de végül végül csak hét év börtönt kapott. 1956-ban szabadult, egy év múlva pedig elvette Dayka Margitot. Pusi - így hívták szerettei - , - csak fizikai munkásként tudott elhelyezkedni. Később fordításokból élt, sok nyelven beszélt. Margit halála után öngyilkosságot követett el, nem tudott hőn szeretett Margitja nélkül élni...

Zala Tibor, aki 1920-ban született Pestszentlőrincen és 2004-ben halt meg, regénybe illő életet élt. 1935-től öt évig a Goldberger Textilgyár, majd a Magyar Pamutipari Rt. textilrajzolója volt, 16 évig pedig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, igazgatója. Híresek plakátjai, érmei, rézkarcai, litográfiái például a Dürer emlékére készített sorozat, szitanyomatai között megkülönböztetett figyelmet kapott Bartók Cantata profanja és a Carmina Burana-sorozat, a téma egyik epizódját gobelinben is megfogalmazta.

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Zala Tibor, aki 1920-ban született Pestszentlőrincen és 2004-ben halt meg, regénybe illő életet élt. 1935-től öt évig a Goldberger Textilgyár, majd a Magyar Pamutipari Rt. textilrajzolója volt, 16 évig pedig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, igazgatója. Híresek plakátjai, érmei, rézkarcai, litográfiái például a Dürer emlékére készített sorozat, szitanyomatai között megkülönböztetett figyelmet kapott Bartók Cantata profanja és a Carmina Burana-sorozat, a téma egyik epizódját gobelinben is megfogalmazta.

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Zala Tibor, aki 1920-ban született Pestszentlőrincen és 2004-ben halt meg, regénybe illő életet élt. 1935-től öt évig a Goldberger Textilgyár, majd a Magyar Pamutipari Rt. textilrajzolója volt, 16 évig pedig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, igazgatója. Híresek plakátjai, érmei, rézkarcai, litográfiái például a Dürer emlékére készített sorozat, szitanyomatai között megkülönböztetett figyelmet kapott Bartók Cantata profanja és a Carmina Burana-sorozat, a téma egyik epizódját gobelinben is megfogalmazta.

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Nagy visszhangot kiváltó plakátkiállításainak egyik helyszíne 1964-ben Dunaújváros, ahol 1974-ben is rendeztek neki kiállítást az Uitz Teremben. A budapesti Műcsarnoktól Debrecenig, az USA-tól Varsón át Zimbabweig számos egyéni kiállítása volt, csoportos pedig még ennél is több - itthon és a nagyvilágban egyaránt.

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

A kétszeres Munkácsy-díjas művész 60 évesen ment nyugdíjba, de továbbra is bejárt iskolájába, ahol grafikatörténetet oktatott, ő írta meg tárgya tankönyvét. Nagyívű pályaképe a harmincas évek olajképeivel, textilterveivel indult és a plakátokon keresztül eljutott a míves, gondolatgazdag grafikákig.

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Apja kocsifényező és -mázoló volt, tót származásának anyja családja nem örült. Három gyermekük született két fiú és egy lány. Édesanyja, Dömölky Margit nagyon szépen varrt, hímzett, akkoriban Horthyné támogatta a magyaros ruházkodást és ízlést. A kis Tibi már 4 évesen megtanult hímezni, testvéreri is szépen horgoltak, kötöttek. Az apja zenélő dobozokat készített, ő meg virágokat festett rá. Nagyon szép sárkányokat és repülőket tudott csinálni.

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra

Egyik mániája a hajnal, a napkelte volt. Miután Pestre költöztek, szombatonként felment a Gellérthegyre, és ott várta a napfelkeltét. Ars poeticái közül mániásan ragaszkodott ahhoz, amire Pátzay tanította őket ahhoz, hogy egy kultúra fejlődjön, mindnyájunkanak hozzá kell tennünk egy életmű eredményeként egy fél téglát. Ő több téglát is hozzátett, hiszen több műfajban alkotott maradandót.üképalá jobbra