Drámai döntések a békéért – IV. Béla király életét vitte színre a Szabad Színház

A tatárjárás utáni időszakban IV. Béla mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy a tatárok által letarolt országot újjáépítse, és felkészüljön egy esetleges újabb támadásra. Környezete azonban nem könnyíti meg a munkáját...

A Béla király című darab Szabó Magda történelmi drámája alapján készült hat éve. A Szabad Színház akkor is a Királyi Napok programsorozatának keretében mutatta be, most pedig külön aktualitást adott neki az, hogy a Koronázási Szertartásjátékban szintén IV. Béla volt a főszereplő.

Szabó Magda nagyszabású trilógiát írt, ennek része A meráni fiú és A csata című drámák mellett a Béla király. A fehérvári társulat vezetőjük, Nagy Judit rendezésében utóbbi színre vitelére vállalkozott, bemutatva IV. Béla emberi nagyságát, s azt az áldozatot, amelyet a hazáért hozott.

Nagy Judit elmondta: a drámát olvasva megtetszettek neki a történelmi áthallások is. Továbbá, fontosnak tartja, hogy Fehérváron mutassanak be történelmi drámákat, a város jelentős múltja miatt, még ha ez nehezebb műfaj is. A darabban résztvevő színészek akkoriban jól beleásták magukat a középkor időszakába, így most is könnyebben helyezkedtek bele IV. Béla korába.

A Szent István Király Múzeum díszudvarában kétszer is bemutatott előadás valóban jól a néző elé tárja azt a helyzetet, amellyel az 1240-es évek közepén, végén az uralkodó és kormánya szembesült. Béla király (Balogh Mihály) szinte mindent föláldoz az országért: a magyar urak akarata ellenére elfogadja a zsidó Henuk ajánlatát a kölcsönről, cserébe felesége ékszereit is fölajánlja, gyermekeit diplomáciai szempontok alapján házasítja ki, s mindeközben építkezik, építkezik, építkezik, hogy legyenek erős várak. Igyekezetét felesége, Laszkarisz Mária (Szabó Anett) nem fogadja osztatlan örömmel, hiszen ő végre nyugodtabban, szebb körülmények között szeretne élni. Bélának azonban minden gondolatát leköti a haza védelme. A darabból egy valóban erősen vívódó, lelkiismeretes, mélyen vallásos ember képe rajzolódik ki előttünk, aki kényszerből, a békésebb jövő érdekében köt meg olyan alkukat, amelyekért bírálják.

Körülötte pedig urak, bárók, akik a múlton merengenek, nem hajlandók felülemelkedni sérelmeiken, s minden idegent elutasítanak, még akkor is, ha az segítő szándékkal jelentkezik. A király egyedül Teuton atyában (Udvaros György) bízhat, de a szorult helyzetben a bölcs öreg sem tud igazán segíteni. Ám támogatja, és ez éppen elég. Így születik meg Béla király Ince pápának küldött üzenete, amelyben segítséget kér az újra a hazánk és Európa ellen készülő tatárok ellen. Amennyiben pedig elutasító választ kapna, kilátásba helyezi az egyezséget az ellenséggel.

A két felvonásos dráma leköti a nézőt a jó színészi játéknak és a feszült párbeszédeknek, jeleneteknek köszönhetően. Béla a szemünk előtt válik megtört emberré és királlyá, aki előtt még felesége is becsukja hálószobája ajtaját. Ugyanakkor acélos akaratú uralkodót látunk, aki valóban mindenre képes azért, hogy megmentse az országot.

A Szabó Magda művéből készült színdarab szeptember 7-én újra látható.