Boszorkányos, Taligás - Darvasi László regényében sok a valós adat, de a történet fikciós

Ugyan van benne szerelem, kaland, mégsem egy romantikus, könnyed történettel szembesül az olvasó Darvasi László író, a Szív Ernő-tárcák szerzőjének könyvét forgatva. A szerző ugyanis a 18. századi szegedi boszorkánypereket kutatta, s ezek peranyaga szolgáltatta a regény alapját. Az 1728-ban játszódó cselekményt a főszereplő, a kereskedő, Taligás alakján keresztül követhetjük. Ő taligáját húzva könyvekkel és szavakkal kereskedik, járja az országot, miközben szerelmét keresi. Abban a korban és környezetben, amikor és ahol a szegedi boszorkányperek történtek.

A Study könyvesboltban rendezett fehérvári bemutatón Czinki Ferenc író, irodalomszervező kérdezte Darvasi Lászlót. Megtudhattuk: a fővárosban élő író két évtizedet töltött Szegeden, amelynek hangulata szinte "beléragadt". Így aztán nem kellett ott töltenie a könyv megírására szánt időt, viszont rengeteget kutatott a boszorkányperek kapcsán. Jegyzőkönyveket olvasott például, s azokat olykor szó szerint, némi poétizálás után átvette.

Szegeden akkoriban egyfajta rendszerváltó időszak zajlott, sok volt a betelepülő, különféle nációk csaptak össze, és az ilyen történelmi mozgások mindig sok emberi történetet hordoznak - mondta el az író a korszakról. A boszorkányperekben sokakat tettek tönkre, előfordult, hogy egy nap alatt 12 embert végeztek ki. Képtelen vádakat kentek rá például természetgyógyászokra, bábákra, és borzalmas kínzásokat végeztek. Elég volt egy igen pikáns részlet felolvasása, és máris érzékelhettük, miről is lehet szó.

A könyv tehát sok történelmi tényt, adatot tartalmaz, mégsem beszélhetünk történelmi regényről, mert ez egy fikciós sztori. A szereplők közül azonban szinte mindenki az eredeti nevén szerepel. Az, hogy ez végül így alakult, kezdetben okozott némi erkölcsi dilemmát az írónak, ám úgy volt vele: vigye csak el a balhét az, akinek akkor köze volt a perekhez, aki asszisztált hozzájuk.

Azon is jó ideig gondolkodott, ki legyen az elbeszélő, kinek a szemszögéből írja meg a történetet? Gondolt arra: mesélhetne maga az ördög, hiszen olyan durva és borzalmas az egész, ám aztán kitalálta magának Taligás alakját, akin keresztül egyes szám első személyben beszél.

A címválasztás újabb dilemmát jelentett, ami nem jellemző Darvasi Lászlóra. Sok változat volt, de végül kikötött a szerinte legrosszabbnál, a Taligásnál. Ehhez aztán annyira ragaszkodott, hogy a kiadó is elfogadta.

A sodró lendületű, tavaly megjelent regény után Darvasi László már újabb könyvön dolgozik: mintegy korábbi regényei, A könnymutatványosok és a Virágzabálók folytatásaként egy 20. századi történetet ír. Az első regény szereplőit, a könnymutatványosokat ebbe is beleveszi, és végigjárja velük a sok traumával teli 20. századot - tudhattuk meg.