Kultúra

2017.04.07. 07:35

Balázs Géza: Kell-e aggódni a nyelvünkért?

„Gutenberg-galaxis. Lehet betű nélkül élni??? – Lehet.” – így kezdi egyik blogbejegyzését Balázs Géza, majd több kérdésfeltevés után hozzáteszi: „Csak nem érdemes.”

Bokros Judit

Az ismert nyelvész, néprajztudós, tanszékvezető egyetemi tanár – akinek rendszeresen van nyelvi műsora a Kossuth rádióban – éppen a fenti témában, az olvasás, az irodalom mai helyzetét elemezve tartott előadást nemrég a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban. A cím – Most már tényleg vége a Gutenberg-galaxisnak... – talányos, és kevéssé reményt keltő volt. Lehetséges, hogy a vészjósló, a könyvkorszak letűnését vizionáló előrejelzések hamarosan tényleg valóra válnak? Előfordulhat, hogy nem lesz többé szükség nyomtatott szóra, betűre? Balázs Gézát arról kérdeztük: kinek lehet igaza hosszú távon: annak, aki aggódik, vagy aki szerint fentiek biztosan nem következnek be?

– Nem aggódni mindig könnyebb, mint aggódni, bár utóbbi sem biztos, hogy nehéz. Az igazság valahol a kettő között van. Szerintem rossz magatartásforma, ha valaki úgy véli: minden, ami változik, az rendben van. Ám pánikolni sem jó. Mondják, hogy először minden új technológiával – például a rádió, a televízió megjelenésével – szemben megnyilvánultak félelmek, aztán ezek nem igazolódtak be. Úgy gondolom, most azoknak van inkább igazuk, akik szerint itt olyan felgyorsult változás zajlik, amely nem csak a kulturálódási, befogadási szokásainkra, hanem az ember egészére gyakorol hatást. A kulturális evolúcióban történik valami, aminek látni a jeleit. Ezeket lehet semmibe venni, és lehet ezen gondolkodni. Az biztos, hogy soha nem szaladt annyira előre a technológia, mint manapság, és egyelőre nem is tudni, mindennek milyen hatása lesz a jövőben – fogalmazott a nyelvész, aki másokra hivatkozva állítja: mostantól minden más.

Balázs Géza nyelvész reális képet festett világunkról, fölhívva a figyelmet fontos jelenségekre (Fotó: a szerző)

Vajon a nyelv hogyan képes követni ezt a változást?

– A nyelv alakulásának pár ezer éves folyamatát nézve látni, hogy minden technológiai újítás alakított rajta. Az első ilyen az írásbeliség volt, és most ez került válságba. Pontosabban átalakul. Olyan pedig soha nem volt az emberiség történetében, hogy egy generáción belül történjen ekkora változás. Ez egyáltalán nem természetes – mondta Balázs Géza.

Az, hogy az sms-ek, email-ek rövidítései, a közösségi médiára jellemző kommunikáció megjelenik a napi beszédben is, a nyelvész szerint önmagában nem probléma.

– Az, hogy kialakult egy úgynevezett másodlagos írásbeliség, nem baj. A beszédnek is sok rétege van, és mára az írásnak is több lett. A gond ott kezdődik, amikor nem tudnak ezek között különbséget tenni, és összecsúsznak az írásrétegek. Mindez csupán azért baj, mert ha ezt a csonka kommunikációs módot – az írás ugyanis nem tökéletes – még romboljuk, akkor nem értjük meg egymást, és az utódok sem értenek majd meg minket. A hagyományban is szakadás következik be.

A helyesírás kapcsán fölmerült: elképzelhető-e, hogy a jövőben egyáltalán nem lesz ilyen szabályozás? Balázs Géza szerint lehet olyan, hogy megszűnik a helyesírás.

– Sőt, azt is el tudom képzelni, hogy a magyar nyelv eltűnik, hogy nyelvek tűnnek el. Ma a világon olyan kulturális kiegyenlítődés zajlik, amelyben a helyi kultúrák föl tudnak számolódni. Sok ezer nyelv tűnhet el, és ugyan jelenleg azt gondoljuk, hogy a magyar nem tartozik ezek közé, de azért nem biztos, hogy nyugodtan kell aludnunk, és nem kell figyelnünk ezeket a jelenségeket.

A nyelvész könyvtári előadásában ráerősített a lapunknak elmondottakra. Hangsúlyozta: antropológus nyelvészként megfigyeli a társadalmat, s ennek kapcsán vannak észrevételei. Fölvetette például a gyerekek szövegértési problémáit, azt, hogy a szépirodalom ma már nem napi téma, hogy kevés olvasó embert látni, és hogy a könyveknek ma már nincs igazi értékük.
Nos, talán valóban érdemes elgondolkodni...


Nap szavai: „egoszörf, kakó teki”

Balázs Géza honlapját érdemes böngészni. Nem csupán az tudható meg róla, hol tanít és hol oktatott korábban, milyen tudományos feladatai  vannak, mely külföldi egyetemeken volt meghívott előadó, milyen társadalmi megbízatásai vannak, melyek a kutatási témái, vagy milyen expedíciókban vett részt és hány díjat kapott eddig. Naplójában aktuális gondolatait is közli, és van például egy Nap szava rovata. Ebben ilyen és hasonló hallott, talált, megmosolyogtató, elgondolkodtató kifejezéseket jegyez le: „vetkőzzön le deréktől fölfelé (tüdőszűrésen)”, „okossíszemüveg”, „munkahelyi kiégés”, „csopibuli (csoportbulira)”, „kortyolda” (2017 januárjából). Aztán: „ágyazható ágy eladó”, „Balatonátcsúszás”, „annyi biztos, hogy teljes a bizonytalanság”, „egoszörf (saját névre rákeresés a neten)”, „kakó teki (kakaós tekercs)”, „fejezd abba” (2017. február). És, folyt. köv.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!