Az Oltáriszentség ereje az afrikai idegsebészeti misszióban Csókay András szavaival

– Nagy örömmel jöttem ebbe a gyönyörű városba – kezdte előadását a professzor, akinek nevére az intézmény nagyterme csordulásig megtelt, olyannyira, hogy 17.30-ra a több turnusban behordott pótszékek is elfogytak, végül a karzatot is megnyitották. A rendezvény meghirdetett címe – Az Oltáriszentség ereje az afrikai idegsebészeti misszióban – eleve spirituális tárgyalásmódot vetített előre, de az idegsebész professzor bátorsága, amellyel önmagáról minden biztosítókötelet leoldva, a népes hallgatóság előtt a megélt hit mélységébe vetette magát, na az lélegzet- elállító volt.

Csókay András nem is csinált titkot belőle: Magyarországon, ahol hívő tanúságtevése sokakhoz eljut, az orvosszakma zavartan félretekinteni igyekszik személyétől, ám külföldön, ahol csupán az általa feltalált, bevezetett, kidolgozott életmentő eljárások, technikák és rutinok révén ismert: becsben áll. Az est egyik központi motívuma természetesen a nigériai és a bangladesi orvosmissziók ismertetésén túl a misztikum volt.

A hívő orvos részletes alapossággal számolt be azokról a lelki tapasztalatairól, amelyek nemegyszer segítették hozzá orvosként is szokatlan és eredeti megoldásokhoz. Elhangzott: a misztikus tapasztalatokhoz az út a csenden keresztül vezet, ami nem is olyan egyszerű, hiszen az elsőként a gyötrő gondolatokat hozza felszínre kiben-kiben. Ezen túljutva érkezhetünk valós énünkhöz, amely minden ember lelkében ugyanazzal az isteni személlyel érintkezik.