Kiemelkedő eredményt nyújt reál szakon Lévayné Egyházi Piroska

Az imént említett állítás persze nagyon sarkalatos, és bár sokszor szót ejtünk humán–reál irányultságról, a határvonalak nem mindig ilyen élesek. Nem is célszerű valakit a két kategória egyikébe beskatulyázni. Hasonlóan gondolkodik erről Lévayné Egyházi Piroska is, aki matematika–fizika–informatika szakos tanárként persze nem csak a tűzvonalban kell, hogy helytálljon: a hideget s a meleget egyaránt megtapasztalja. Régóta segítője a Teleki Blanka Gimnázium tudományos diákkörének (TDK), a fizika–informatika munkaközösség vezetője, három szakkört (elektronika, versenyfelkészítés és „játékos fizika”) visz, valamint előbbi két tárgyát az elkötelezett matek tagozatosoknak és a kevésbé elszánt osztályok tagjainak is oktatja. Az informatikát jelenleg szünetelteti, arra már nem lenne ideje.

‒ Nem szeretném abbahagyni az informatikaoktatást, ezért ha lehet, belecsempészem azt a matek- és fizikaórákba is. A programozás például kiválóan kapcsolódik ezekhez a tárgyakhoz. A szakokat amúgy sem jó szétválasztani, hiszen az életben is vannak átfedések ‒ hangsúlyozta Lévayné Egyházi Piroska, akivel a Teleki fizikaszertárában ültünk le beszélgetni. Bennünket egy, a szabadesést mérő digitális szerkezet és egyéb elektromos eszközök vettek körül. A fizikatanári bejáratánál 3D-nyomtató dolgozott.

‒ Hiszek a digitálistudás-átadásban, és a tanórákon mobiltelefont használni sem bűn. A diákok úgyis ehhez szoktak hozzá, így olykor GeoGebrával illusztrálom a tananyagot, vagy olyan fizikai alkalmazásokat használok, amelyekkel az adott folyamatot szemléltetni, mérni tudom. A fizikát ugyanis leginkább csoportbontásban lehetne jól tanítani, ám mivel ez jelenleg nem megoldható, hiányzik a manualitás. A legnagyobb probléma, hogy az órán részt vevő harminckét emberből csak az első padsorokban ülők látják jól a kísérletet, az utolsók kevésbé. IKT-eszközökkel részben orvosolhatjuk a problémát, de a tanulói megtapasztalás hiányzik ‒ taglalta a tanárnő. Hozzátette: ritka, hogy csak digitálisan oktat, hiszen matematikából nem is lehet így „levezényelni” egy egész órát. Gyakran alkalmazza a kérdezz-felelek „módszertant”; de előfordul, hogy fizikából digitális teszteket, tananyag-feldolgozást segítő oldalt készít, melyeket a tanulók otthon tölthetnek ki.

A TDK segítségével pedig rálát arra, valójában mi érdekli az ifjú kutatókat. Népszerűek például a fekete lyukak, a gravitációs hullámok és az agykutatás is, amely területek szintén átfedésben állnak, például a fizika és a biológia között. ‒ A TDK-n célunk a szemléletmódok megmutatása, valamint a kíváncsiság felkeltése, megtartása, önálló kutatás elindítása. Előfordul, hogy társasjátékozunk is ezeken az alkalmakon, ilyenkor beszélgetünk, így osztjuk meg egymással ötleteinket, javaslatainkat ‒ részletezte a pedagógus. Lévayné Egyházi Piroska ott segíti tanítványait, ahol tudja. A fiatalok általa járhattak nyári ifjúsági egyetemen, megtekinthették a paksi reaktort vagy két alkalommal a svájci CERN részecskefizikai laboratóriumot. Az eddigi lajstromot figyelembe véve nem véletlen, hogy immár másodjára kapta meg ‒ legutóbb tavaly év végén ‒ a BME Pro Progressio díjat. Az elismerést 2009 óta adják azoknak a(z általában 50 év alatti) középiskolai pedagógusoknak, akik reál szakon kiemelkedő eredményt nyújtanak, vagyis diákjaik sikereket érnek el, általuk a növendékek innovatív szemlélettel és módszerekkel ismerhetik meg a természettudományok csínját-bínját. Tanítványai közül sokan jó felvételi eredménnyel jutnak be az egyetemre, emelt szinten érettségiznek matematikából és fizikából. Amikor pedig nem a pedagógust díjazták, a Telekinek szerzett eszközöket, például az első NXT (vagyis programozható) robotot, amely lényegében a robotikaszakkört is megalapozta.

A tanárnő esetében a pápai Türr István Gimnáziumban Varga Gyula matematika tagozatos tanár alapozta meg reál szakos hivatását: tizenegyedik osztályos volt, amikor oktatója arra kérte, tartson órát az esti iskolásoknak. A jól sikerült tanórát korrepetálások, majd a tanári szak követte. Az életút további részének egy szeletét pedig már ismerik…