A tündérkönyvtáros mesével varázsolt

Mesékkel, fejtörőkkel várta a gyerekeket a tagkönyvtárban Müller Mária tündérkönyvtáros. Ezt a címet csak azok nyerhetik el, akik sokat tesznek a gyermek- és ifjúsági könyvek népszerűsítéséért. Müller Máriát, a Zentai Úti Általános Iskola könyvtárosát a diákok javasolták a címre, amit decemberben adott át a Kolibri kiadó és Bosnyák Viktória, a Tündérboszorkány-trilógia szerzője. (Fazekasné Sin Göngyi, a fehérvári Rákóczi iskola könyvtárosa is dicsekedhet a megtisztelő címmel.)

Müller Mária tündérkönyvtáros a 77 magyar népmeséből az Aranyszóló pintyőke címűt olvasta fel (Fotó: Koppán Viktor)

Müller Mária a foglalkozásra fel is vette fehér tündérruháját, megfogta ezüst varázspálcáját és azt mondta: most pedig mindenkit könyvbaráttá varázsolok... Nos, a tündérkönyvtáros stílszerűen tündérmesékkel készült, a gyerekek pedig boldogan válaszoltak a kérdéseire, hiszen sokat tudtak már a tündérekről, mesehősökről. Szívesen hallgatták az Aranyszóló pintyőke című népmesét is. De Müller Mária arról is beszélt a gyerekeknek, hogy a Zentai iskola diákjai ajánlásukban még le is rajzolták őt tündérruhában, szárnyakkal. Így aztán, miután a címet elnyerte, joggal kérdezték tőle: „Marika néni, hol a szárnyad?” Ő erre így felelt: „A szárnyaim láthatatlanok, hiszen a könyvtári polcok között nem férnének el.”

Nos, annyi bizonyos, a Széna téri könyvtárban is sikerült elbűvölnie a gyerekeket. Bizonyság rá, hogy a foglalkozás közben egy kislány így kiáltott fel: „Én már látom a szárnyadat!”