Kultúra

2017.04.27. 11:45

A költő, aki "aranyul” írt – Arany János ma is izgalmas

Arany János költészetére, balladáira ma is vevők a diákok. Igaz, sokat kell magyarázni, de a tanárok szerint megéri.

Bokros Judit

Arany János-emlékév – ez is van idén. A költő születésének 200. évfordulójára. Arany költészete gyönyörű, balladái izgalmasak, nyelvezete egyedi. Kérdés, mennyire tanítható ma ez a líra, mennyire befogadható a diákok számára a balladák, versek szövege, mennyire lehet közel vinni hozzájuk a műveket?

A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tanára, Nyers Krisztina és kollégái tapasztalata az: ugyan jelentős plusz munkát kíván az ügy, de a költő szövegei most is érthetővé, átélhetővé tehetők. A nehézséget az ismeretlen szavak okozzák, hiszen a mai gyerekek első nekifutásra nem tudnak mit kezdeni bizonyos, körülbelül 150 évvel ezelőtt használt szavakkal. Arany pedig amúgy is a leggazdagabb szókincsű költőként ismert. Az értelmezési problémát a tanárok illusztrációkkal, vizualizációval próbálják áthidalni, így szemléltetve a művet. Krisztina szerint ez általában sikerül, magát a történetet pedig már nagyon tudják élvezni a tanulók. Izgulnak például Toldi Miklósért, így itt inkább az érzelmi oldaláról fogják meg a tananyagot.

Farkasné Sárközi Éva tanárnő a Ciszterci Szent István Gimnázium humán tagozaton 6. osztályos diákjaival is vette már Arany János Toldiját. Tapasztalata szerint a gyerekek érdeklődők, a memoritereket is megtanulják. Ami nehezebben érthető számukra, arról többet magyaráz, hiszen ő is fontosnak tartja e nyelvezet minél teljesebb átadását, megőrzését
Fotó: Molnár Artúr

Aranyt általános iskolában először a 4. osztályban veszik, akkor a Mátyás anyja című verset kell megtanulni – mesélte. Ötödikben aztán más költemények – Családi kör, Rege a csodaszarvasról – is előkerülnek. Ezek általában mennek is. A 6. osztályban jön a Toldi, ami elég nehéz, ennél könnyebb A walesi bárdok. Hetedikben jöhet a Szondi két apródja, illetve, a humort érzékeltetve A fülemile című költemény.

Azt, hogy a régies nyelvhasználat, az ismeretlen és változatos szavak miatt többet kell magyarázni Arany költészetét, a fehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanító Farkasné Sárközi Éva is megerősítette. Úgy véli: nyolcosztályos gimnáziumban például elég jól meg lehet alapozni Arany életművének tanítását. A középiskoláról elmondta:

– A gyerekek a 11. osztályban „találkoznak" ismét a költővel és műveivel. Ekkor a Toldi estéjét vesszük, majd jönnek a balladák és a lírikus Arany. A költő és művei kapcsán sok mindenről lehet beszélni, én igyekszem mindig felhívni a figyelmet a mai vonatkozásokra. Szóba jöhetnek például a magyar nemzeti értékek. Nagyon jó a tankönyvünk is, sokat segít. Pethőné Nagy Csilla a szerző, aki a legfrissebb kutatások eredményeire építve írta meg. Úgy vettem észre, hogy a 11-es diákoknak a balladák nyelvezete nehéz, viszont nagyon szeretik őket.

A 11/C-be járó Vesztergom Zsófi is utalt erre. Az irodalomkedvelő ifjú elmondta: általános iskolában könnyen tanulható verssel kezdtek, az nem jelentett gondot emlékei szerint. Aztán jött A walesi bárdok, ami kicsit nehezebben ment, de azért sikerült megtanulni. Ebben a tanévben pedig az első félévben vették újra Aranyt, és egész más élményt jelentett, mint korábban. A balladák által került igazán közel a költőhöz, a magyarázatokkal a szavak megértése sem okoz gondot – fogalmazott Zsófi.

Az élményközpontú tanítást előtérbe helyező Fűzfa Balázs egyetemi tanár, tankönyvszerző, irodalomtörténész szakterülete internetes forrás szerint a 19. század magyar irodalma. A 200 éve született Arany János bőven e korba tartozik, így nem kétséges, hogy Fűzfa Balázs a költő életművének, lírájának avatott ismerője. Ezért is hívták meg a minap – több más előadó mellett – a fehérvári Arany János-emlékülésre, ahol Arany János, a nyelvrontó címmel adott elő.

Az irodalomtörténész valóban élvezetes stílusban ragadta meg a témát, már a felvezetője is lekötötte a hallgatóság figyelmét. Fűzfa Balázs ugyanis az emlékévhez illő, hőre színesedő, Arany Jánost ábrázoló bögrével a kezében magyarázta, miért is olyan jelentős a költő nyelvezete, lírája a mai napig. Fűzfa közvetlensége, humora derűt váltott ki, miközben arról beszélt, mit is kezdjünk ma Arany Jánossal? Aki egyébként gondolataiban sokkal konzervatívabb volt, mint költészetében, és jóval többet tett a nyelv modernizálásáért annál, mint amit gondolt. Mindez nem feltétlenül volt tudatos, az ő életművében is a korát több évtizeddel megelőző zseni mutatkozik meg.

Fűzfa Balázs irodalomtörténész, tanár az említett bögrével, amelyen a forró víz hatására vált láthatóvá Arany portréja. Így, végül is, szinte a költővel teázhatott
Fotó: Simon Erika

De miben is áll Arany nyelvújítása, „nyelvrontása"? Azt szinte mindenki tudja, hogy költészete míves, továbbá híres az általa használt 25 ezer szóról, nade az már kevesebbek előtt ismert, hogy a nyelv belsejében olyan változásokat vitt végbe, úgy használta a versekben a szavakat, amely addig példanélkülinek számított – fogalmazott Fűzfa Balázs. Lírájában eltérő nyelvi rétegeket elevenített meg, egységbe hozva a grammatikát és a poétikát. Erre utalt egy idézet is Babits Mihálytól, amely szerint a költő nem magyarul, hanem „aranyul" írt – tudhattuk meg az előadásból. Az irodalomtörténész a Szondi két apródja című balladával támasztotta alá az elmondottakat, valamint egy rövid verssel érzékeltette, milyen izgalmas – akár áltudományos módon is – fejtegetni egy vers létrejöttének körülményeit, mondanivalóját.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!