Aba-Novák monumentális falképeit kutatja a Deák-ösztöndíj idei nyertese

Gärtner Petra Aba-Novák Vilmos nagyméretű falképeinek kutatására vállalkozik - ebben segíti az ösztöndíj.

- Eredetileg néprajz szakot végzett. Mi vonzotta a művészettörténethez?

- Máig rajongok a néprajzért, ám az egyetem negyedik esztendejében döbbentem rá, hogy napi szinten azért nem szívesen foglalkoznék ezzel... A művészettörténész feladatkörét sokkal testhezállóbbnak éreztem, ezért ezt a szakot is elvégeztem, A Szent István Király Múzeumban 2005 óta dolgozom, szerencsére sokféle érdekes megbízást kaptam. Én kezelem a múzeum iparművészeti gyűjteményét, és a 19-20. századi valamint a kortárs művészet is érdekel. Nagyszerűen kiegészítjük egymást a múzeumban Izinger Katalinnal, aki főleg kortárs művészettel foglalkozik. Néhány éve Révész Emesével közösen rendeztem meg a Csók István életművét újraértékelő, átfogó fehérvári tárlatot, amihez könyv is készült. A cecei Csók-múzeum új állandó kiállításának létrehozása is a feladatom volt, de büszke vagyok arra, hogy részt vehettem Vojnich Erzsébet vagy Asztalos Zsolt kiállításának rendezésében is.

Gärtner Petra levéltári dokumentumokra, a korabeli sajtó híreire is támaszkodik Fotó: Tósoki Attila

- Most Izinger Katalinnal közösen rendezték meg az Aba-Novák Vilmos művészetét bemutató tárlatot. Ez adta az indíttatást, hogy a falképekkel foglalkozzon?

- Korábban egy múzeumi kiadvány jelent meg a Romkert 1938-as kialakításáról. Írtam egy tanulmányt az ott emelt épületről, ami végső soron a római iskolához tartozó alkotók összművészeti munkájának tekinthető. Én az ezzel kapcsolatos kutatást lezártnak tekintettem. Ám amikor elkezdtünk készülni a fehérvári kiállításra, az volt a törekvésünk, hogy „helyzetbe hozzuk" a fehérvári Aba-Novák műveket is - mauzóleumban, a városházán lévő falfestmény és a pannó is kapcsolódjon a tárlathoz. Aba-Novák művészetét 2008-ban egy átfogó kiállításon mutatta be Molnos Péter, a neves kutató. Ám nem foglalkozott a faliképeivel, amelyek az ország különféle pontjain láthatóak. Ez érthető: Aba-Novák művészetének újraértékelése a táblaképek alapján is óriási vállalás volt. Ezért gondoltam, hogy én szívesen foglalkoznék a faliképek kutatásával, bemutatásával.

- Melyek ezek a művek?

- A Pannonhalmi Bencés Főapátság millenniumi emlékkápolnájában az államalapítást szimbolizáló falkép, Budapesten, a Városmajori templomban a mennyezeti freskó, ami a teremtéstörténetet ábrázolja. Van ott egy pannó is, ami külön műfaj. Pannóról akkor beszélünk, ha nem falra, hanem vivőanyagra - fára, fémre - készül a kép. Az ottani pannót alumíniumra festette Aba-Novák, ez adja ezüstös színét. Most úgy gondolom, a pannókkal nem foglalkozom, csak falfestményekkel - freskókkal és szekkókkal -, de ez még változhat... Nem hagyható ki viszont a jászszentandrási templom falképciklusa. Érdekessége, hogy a diadalív jobb oldalán lévő pokolábrázolás a '30-as évek elején kiverte a biztosítékot - annyira modernnek hatott. Holott Aba-Novák az itáliai élményei alapján a kora középkori ábrázolásokhoz nyúlt vissza. Ez inspirálta a monumentális, sokszereplős művek komponálásában. Vizsgálom majd a szegedi Dömötör-toronyban látható szakrális munkáját is, amit 1931-ben festett, ám vizesedés miatt kénytelen volt két évvel később restaurálni. Nem hagyhatom ki a fehérvári falképeket a Romkertben és Városházán. Ám azt kevesen tudják, hogy Fehérváron, az egykori SZMT-székházban is volt egy falfestménye, ami egy felújításnál eltűnt - a korabeli sajtóban lehet nyoma. De az I. világháborúnak emléket állító szegedi Hősök kapuját is vizsgálom majd. Azt remélem, hogy levéltári, könyvtári kutatás mellett a falképek restaurátoraival, vagy éppen újraalkotóival is tudok beszélni, hiszen a készülő tanulmányomhoz ők is sok adalékkal szolgálhatnak - egyebek között Aba-Novák különleges képalkotó módszerével kapcsolatban.