A szerelmi jóslás és varázslás napja

Az év ezen időszaka alkalmasabb volt arra, hogy megünnepeljék az emberek a gyakori névnapokat: aratás közben a Péter-, Pál- vagy László-napkor nem volt idő mulatságra, bálokra. Novemberben a külső mezőgazdasági munkákat lezárták, már csak a ház körül maradtak teendők. - Egyes keresztnevek már több ezer éve használatban vannak. Régen a születésnap másodlagos dolog volt, a névnapokat, a védőszentek ünnepét ülték meg inkább. Anno nem az ünnepelt kapott ajándékot, hanem azok, akik köszöntöttek - tudtuk meg Lukács Lászlótól. Pénteken a Katalinokat ünnepelték, amelynek Székesfehérváron már nagy hagyománya van. A régi időkben nagyon híresek voltak a katalini bálok, Székesfehérváron a katolikus művelődési házban rendeztek bált az alsóvárosiaknak és a Palotavárosban élőknek. A módosabb felsővárosiak külön ünnepeltek. Kati néni, a fertályos asszony szobra minden fehérvári számára jól ismert. Kati néni piaci kofa volt, aki a tejeskocsijával mindennap elindult a Felsővárosból, de főképp szerdán és szombaton árult - a többi között kacsafertályt - a piacon. Amikor felmerült a szobor ötlete, Kocsis Balázs szobrász a múzeumban tekinthette meg a kocsit, a ruhát és a róla készült fényképeket. Még aláírásgyűjtés is indult, hogy a szobrot ott láthassák az emberek a Liszt Ferenc utcában. Kati néni az egyik legkedveltebb szobra lett a városnak, ahol turisták százai fotózkodnak, orra pedig a sok kívánságtól aranyosra kopott. A szobor körül éledt újjá a korábban már „elhalt” Katalin-napi ünnep. 2001 óta hagyományosan minden évben ott köszöntik a Katalinokat: a Tilinkó zenekar muzsikaszója mellett almát, zsíros kenyeret és forralt bort osztanak, a hölgyek színes virágot is kapnak, sőt Kati néni szobrát is virágcsokorral díszítik ilyenkor. A november 25-ei Katalin-nap időjósló névnap volt, jól ismert az a rigmus, miszerint: Ha Katalin kopog, karácsony locsog. De igaznak hitték a fordított változatát is. Ezen a napon a meggyfáról vágtak le ágakat, amit vázába tettek, a kemence mellé. Ez karácsonyra szépen kihajtott. Ha a Katalin-ág karácsonyra kivirágzott, jó termésre számítottak.

Erzsébet napján még csak egy kisebb disznót vágtak a módos gazdák. A hagyományok szerint Katalin-nap után jön el a disznóölések ideje. Képünk Pázmándon készült, az önkéntes tűzoltók közös vasárnapján. Pálinkás Péter és Lőrincz László készülődik a malac feldarabolására Fotó: E. Várkonyi Péter

Lukács László néprajzkutató elmondta, a Márton-nap után az első nagy névnap Erzsébet volt, november 19-én, de nem fűződik hozzá sok népszokás. Korábban kedvelt női keresztnév volt, jelentése Isten az én esküvésem. Időjósló napként tartották számon, azt gondolták, ha Erzsébet-napkor esik a hó, akkor fekete lesz a karácsony. A sárkeresztesiek szerint, ha Örzsébet csobog, Katalin kopog. Azaz egy hét múlva már megfagy az eső.

András napján a barátnők összejöttek, és gombócot készítettek Fotó: Fortepan

November 19-én a módosabb gazdák már egy kisebb disznót is vágtak. Úgy vélték, az erzsébeti malacok még jók lesznek a következő évre hízónak, átvészelik jól a telet, megerősödnek.

- II. András és Gertrudis királynő lánya, Szent Margit unokatestvére volt Szent Erzsébet. Az egész világon elterjedt a tisztelete. Fiatalon kikerült Türingiába feleségnek: Wartburg vára után Marburgba költözött, így Németországban is kialakult a kultusza. A rózsacsoda még Wartburgban játszódott le. Erzsébet szeretett jótékonykodni, és épp a szegényeknek vitt ételt a kötényében, amikor férje egyik takarékos családtagja megállította, és megkérdezte, mit rejteget. Mire Erzsébet azt válaszolta, rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett valóban rózsák voltak a kötényében. Ezért Erzsébet napján sok helyen kenyeret süttetnek a koldusoknak, szegényeknek és az Erzsébet-napi misére érkezőknek - tette hozzá Lukács László.

A novembert Szent András havának is nevezik: november 30-án ünnepeljük az Andrásokat. A név jelentése férfi, férfias. Régen ezzel a nappal lett vége a kisfarsang időszakának, András napja zárta be a mulatságokat, elkezdődött az adventi böjt.

- András apostol ünnepe nálunk a szerelmi férjjóslás és varázslás időszaka is - fogalmazott a néprajzkutató.

A lányok, főleg a barátnők ezen a napon összejöttek gombócot főzni. Belsejébe cédulákat tettek, amelyekre férfineveket írtak. Hitték, hogy amelyik gombóc először feljön a lobogó vízben, olyan nevű lesz majd a férjük. Ugyanez ismert volt úgy is, hogy András napján cédulákat tettek egy köcsögbe, és Luca-napig mindennap kihúztak egy nevet. Amelyik utoljára maradt, az a név, illetve férjjelölt lett a befutó .

A lánykollégium ablakából pedig kihajítani volt szokás ezeket a cetliket, ugyancsak Luca napján dőlt el, milyen nevű lesz a leendő férj.

Sok faluban az ólomöntés is szokásban volt, a lányok így próbálták megjósolni, ki lesz a férjük. A forró ólmot vízbe csurgatták, mely különböző alakokat vett fel. Ha katonai csákó alakú volt, akkor huszár lett a férjük, ha balta, akkor favágó és így tovább.

Azt is tartották, hogy aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján.

- A lányok böjtöltek ezen a napon, egész nap nem ettek semmit. Korgó gyomorral feküdtek le, és az éhségtől mindenfélét álmodtak. Amilyen nevű férfival álmodtak, az lett a férjük. András-napkor kiment a leány a kapuba, és beleharapott egy szép, piros almába. Amilyen nevű fiú jött először szembe, olyan nevű fiú lett a kérője - fűzte hozzá Lukács László.

November 30-án már javában zajlottak a disznóölések is: az Erzsébet-napival ellentétben ekkor már nem csak a félreszorított kicsi malacokat vágták le.

Ebben a hideg időben már nagyon jól elállt a besózott, füstölt hús. Az András napján levágott disznóból karácsonykor is volt még hús.