Kultúra

2015.06.12. 12:15

A Saul fia hangmérnöke, Zányi Tamás örül a nagy sikernek, de már a következő filmre készül

A Vulcan-díjat, a technikai nagydíjat vehette át Cannes-ban a Saul fia hangmérnöki munkájáért. A 47 éves Zányi Tamás Székesfehérváron született, a József Attila Gimnáziumban érettségizett.

Szabó Zoltán

A Saul fia és alkotógárdája egy csapásra világhírű lett. A filmet eddig már több, mint ötven ország vásárolta meg. A legújabb hír pedig az, hogy Magyarország ezt az alkotást nevezi az Oscarra a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Zányi Tamás valóban kiváló munkát végzett a Saul fiában, de már korábban is számos kitűnő filmben ő volt a hangmérnök. Erről is beszélgettünk.

– A cannes-i zsűri külön is kiemelte, díjazta a Saul fia hangmérnöki teljesítményét. Ez annyit jelent, hogy legalább olyan fontos a film hanghatása, mint a képi világa?

– Szerintem igen, de persze a hang szerepe nagyban függ az adott film stiláris és műfaji jellemzőitől. Az „érzéki" filmhang, azaz a mozgógép kiterjesztett akusztikai dimenziója akkor tud igazán érvényesülni, ha a dialóguskezelés és zenedramaturgia ezt lehetővé teszik, azaz, ha nincs „túldumálva" vagy „túlzenélve" a film, hanem a történetmesélés épít a csendekre és az érzékelhető finom atmoszférákra is.

– Hogyan találta ki, „keverte ki" annak a pokoli világnak, környezetnek, a Sonderkommando munkájának hangi összetevőit?

– Ez egy hosszú folyamat volt, 2014 októberétől 2015 február közepéig tartottak a hangi utómunkálatok, nehéz erről a négy hónapról rövid összefoglalást adni. Először a helyszínen, azaz a forgatás során felvett dialógusokat, majd zajokat helyeztük el a képszinkronnak megfelelően, majd megkezdődött egy hosszú hangfelvételi és montírozási időszak, melynek során rengeteg plusz emberi hangot – kiabálásokat, nyögéseket – rögzítettünk, továbbá hozzáadott szinkronzörejeket is. A legizgalmasabb talán a krematórium hangjának kitalálása, vagy inkább megtalálása volt. Ez egy több mint tíz hangsávból álló hangmontázsból állítottuk össze, melyben volt például egy speciális morgó-dübörgő bányaatmoszféra, különböző tűzhangok és sok más hangi effektus is. A másik, rendkívül izgalmas hangi réteg a képen kívüli emberi hangok, tömeghangok, kiáltások, sírások, nyögések összessége, melyekhez részben a filmben játszó színészek kölcsönözték a hangjukat, részben egy barátainkból és vállalkozó ismerőseinkből összeállított „tömeg" hangi statisztéria segédkezett.

Zányi Tamás saját stúdiójában és a Mafilm technikájával végezte a keverést.  MTI-fotó: Kallos Bea

– Ugorjunk vissza az időben. Ön székesfehérvári, a József Attila Gimnáziumban végzett, ha jól számolok 1986-ban. Erős volt ott akkor az ének-zene oktatás vagy máshol is tanult zenét?

– Igen, 1986-ban érettségiztem a gimiben, habár volt ének-zene oktatás, de ez bennem nem sok nyomot hagyott, én inkább külön tanárokhoz jártam – például Mohai Tamáshoz –, jazz-és blues gitározni tanultam, saját zenekarunk is volt. Ezzel párhuzamosan sportoltam is, futottam és kézilabdáztam, végül mégis inkább a zenei pálya mellett döntöttem.

– A szombathelyi Berzsenyi főiskolán történelem és ének-zene tanár szakon végzett, aztán 1995-1998 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti egyetem hangmester szakát. Honnan az érdeklődés a film hangja iránt?

– A filmek általában érdekeltek, de nem gondoltam korábban filmes hangmérnöki pályára. A Budapest 12. kerületi Kiss János Általános és Középiskolában tanítottam, de pár év után úgy éreztem, váltanom kell. Éppen akkor, 1995-ben indult egy vadonatúj szak a Filmművészeti Főiskolán – ma SZFE – hangmester néven, oda jelentkeztem, és felvettek. Évfolyamtársaim voltak többek között Hajdu Szabolcs, Pálfi György, Török Ferenc, Fazekas Csaba filmrendezők, az ő vizsgafilmjeikben való közreműködés során kerültem bele a mozgókép akusztika világába.

– Utána sorban jöttek a filmes munkák, kiváló alkotásokban. Pálfi Györggyel például többször is dolgozott. Vonzódik a valamilyen módon különleges filmekhez?

– Szeretem a konvencionális hangi feladatokat is, de azért a nagy kihívások mindig is az újító és egyéni filmpróbálkozások voltak, mint Pálfi Hukkléja, vagy Fliegauf Bence Rengeteg és Dealer című filmjei is, vagy most Nemes László Saulja. Egyrészt szeretem azokat a filmeket, melyekben az operatőri munka erős képi világot teremt, és a történetmesélésben a rendező a színészi játék mellett erősen hagyatkozik a különleges hangi atmoszférákra, zajokra és a csend szerepére is. Másrészt fontos, hogy az alkotókkal közvetlen, szinte baráti kapcsolatban dolgozhassunk, ami persze nem zárja ki az iparszerűséget sem, de a rendezővel való bizalmi kapcsolat nélkül nem érzem magam jól egy produkcióban.

– Animációs filmeket is gyakran vállalt, köztük koprodukciós munkákat, de a Macskafogó 2-ben is ön volt a hangmérnök. Szereti az animációt?

– Hogyne, nagyon! Az animáció isteni felület a kreatív hangi ötletek kipróbálására, és általában az animációs filmrendezők fogékonyak is ezekre a próbálkozásokra. Mellesleg tanítok egy animációs szakképző suliban, a budaörsi Illyés Akadémia animációs tagozatán, és nagyon élvezem a gyerekek munkáiban való közreműködést. A Macskafogó 2-ben társhangmérnöke voltam egyik mesteremnek, Nyerges Andrásnak, aki korábban a Pannónia Stúdióban több száznyi animációs film, így az eredeti Macskafogónak is hangmérnöke volt, sokat tanultam tőle. De részt veszek az erdélyi magyar filmes tábor, a Filmtett animációs munkáiban, és néha a MOME vizsgafilmjeiben, így például tavaly a Limbo-Limbo Travel című, francia koprodukcióban készült különleges alkotásban is.

– Brian De Palma egyik filmjében „kollégája", John Travolta, éjszaka gyűjt különleges hangokat, magnóval. Ön is csinál ilyet, vagy ma már minden hang digitális?

– A „digitális" kifejezés eléggé félrevezető, sok tévedésre ad okot. Ma már minden rögzítés és tárolás is digitális területen történik, ami nem jelenti azt, hogy digitálisan generált, szintetikus hangokkal dolgoznánk. Én is igazi akusztikus hangokkal dolgozom, vagy felvesszük őket a stúdióban és külső helyszíneken, vagy megvásároljuk a hasonszőrű kollégák és vállalkozások által felvett, különböző tematika szerint katalogizált hangkollekciókat. Tehát ha szükségem van a Saulban a folyóban való átkeléshez vízcsobogásra, akkor kimegyek a római partra és felveszem mikrofonnal az igazi víz hangját, mint ahogy ez így is történt esetünkben. Aztán ezeket a hangokat eltárolom egy adatbázis kezelő szoftver segítségével a számítógépen.

– A Saul fia sikere mit jelenthet önnek, segíti a karrierjét, a pályáját?

– Nagyon örülök ennek a sikernek és annak is, hogy ezen keresztül a magyar film-és hangkultúrát is népszerűsíthettük. Mindezzel együtt nem számítok nagy változásra, eddig is sok munkám volt, gondolom ezután is számíthatok felkérésekre, de hogy ezek között lesz-e külföldi, azt még nem tudhatjuk, és igazából jelenleg ez nem is nagyon izgat, jól érzem magam itthon.

– Mi lesz a következő munkája, vannak már felkérései?

– Amint véget ér most a szabadságom, június közepétől folytatom a munkát, először Edelényi János Carer – Gondozó – című angol színészekkel és angol nyelven forgatott játékfilmjével. Aztán jön az HBO Aranyélet című sorozatának hangi utómunkája, utána Till Attila Tiszta szívvel című filmje. Tovább nem is sorolom, mert körülbelül a jövő év elejéig vannak különböző felkéréseim.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!