Virág-csend-élet-randevú

Lesz például festőkurzus, divatbemutató, szabadegyetemi előadások. Üde színfoltokat jelentettek a kiállításmegnyitón azok, akik a csendéletekhez öltöztek, virágmintás ruhákba, blúzokba, szoknyákba bújtak. Mivel most divat a virágos textil, a kísérőprogramokba is beépítették. Küldje el kedvenc virágmintás ruhája fotóját! - kérik a rendezők a lányokat, asszonyokat, mert tervezik: a legszebbekből divatbemutatót rendeznek. A képzőművészet és a divat világa, a múlt és a jelen sok esetben találkozik, egymásra hangolódik, a virágcsendélet-tematika erre is kínálja a lehetőségeket. A Mária és az Erzsébet napokhoz kapcsolódva virágkötő mesterek vetélkednek a festőművészekkel abban a tudatban, hogy az utóbbiak remekművei hervadhatatlanok, halhatatlanok, az övék viszont múlandó. Az élő virág inkább az eliramlik az élet érzését kelti, míg a megfestett a létezés organikus szépségét, az ígéretes termést, a szebb jövőt juttatja eszünkbe, a színek tobzódása pedig a múlhatatlan lobogást, a mindig parázsló tüzet idézi. A virágnevűek: Rózsa, Rozália, Nárcisz, Hortenzia a névnapjukon ingyen tekinthetik meg a kiállítást. A rendkívüli élményekért ugyanis fizetni kell, megrendezésük sokba került. Az önkormányzat is jelentős összeggel támogatta a szakmailag és esztétikailag kivételes igényességgel megkomponált tárlatot, amelynek megnyitója is rendhagyó volt. Kinn a ház kertjében, égigérő szivarfa és akác árnyékában, virágzó leánderek, örökzöldek ölelésében zajlott, népzene és virágénekek kíséretében.

Lesz például festőkurzus, divatbemutató, szabadegyetemi előadások. Üde színfoltokat jelentettek a kiállításmegnyitón azok, akik a csendéletekhez öltöztek, virágmintás ruhákba, blúzokba, szoknyákba bújtak. Mivel most divat a virágos textil, a kísérőprogramokba is beépítették. Küldje el kedvenc virágmintás ruhája fotóját! - kérik a rendezők a lányokat, asszonyokat, mert tervezik: a legszebbekből divatbemutatót rendeznek. A képzőművészet és a divat világa, a múlt és a jelen sok esetben találkozik, egymásra hangolódik, a virágcsendélet-tematika erre is kínálja a lehetőségeket. A Mária és az Erzsébet napokhoz kapcsolódva virágkötő mesterek vetélkednek a festőművészekkel abban a tudatban, hogy az utóbbiak remekművei hervadhatatlanok, halhatatlanok, az övék viszont múlandó. Az élő virág inkább az eliramlik az élet érzését kelti, míg a megfestett a létezés organikus szépségét, az ígéretes termést, a szebb jövőt juttatja eszünkbe, a színek tobzódása pedig a múlhatatlan lobogást, a mindig parázsló tüzet idézi. A virágnevűek: Rózsa, Rozália, Nárcisz, Hortenzia a névnapjukon ingyen tekinthetik meg a kiállítást. A rendkívüli élményekért ugyanis fizetni kell, megrendezésük sokba került. Az önkormányzat is jelentős összeggel támogatta a szakmailag és esztétikailag kivételes igényességgel megkomponált tárlatot, amelynek megnyitója is rendhagyó volt. Kinn a ház kertjében, égigérő szivarfa és akác árnyékában, virágzó leánderek, örökzöldek ölelésében zajlott, népzene és virágénekek kíséretében.

 A Bübali Kft-t Bűbáj társaságnak neveztem el, mert Derecskei Andrea, a kiállítás menedzserének közreműködésével bűbájos világ teremtődött a képtárban, a festmények megvilágításával szinte életre keltek a pompás csokrok, a szép nők. A gyönyörűséges csendéletek festője, Csók István egyik vásznán a vázában pompázó virágok mellé egy kereveten heverő szépséges virágszálat is festett. A rendezőket is elvarázsolták a remekművek. A sajtótájékoztatón Andrea fuxia-rózsaszín pólóban jelent meg, a megnyitóra felvett hosszú ruháján virágok pompáztak. Szűcs Erzsébet sem tudta kikerülni a színhatásokat, olívazöld pólóban árasztotta el a sajtó képviselőit sok-sok izgalmas információval. Boros Judit, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze nem győzte a rendezők dicséretét zengeni a tematika és a kiváló minőségű anyag okán. Hosszabb szakmai múlt áll mögötte, de még nem nyitott meg csendélet-kiállítást, mert senkinek sem volt mersze a háttérbe szorult, szekunder műfajt kiszabadítani méltatlan helyzetéből, s hazai történetét bemutatni. Ez először hazánkban Fehérváron történik, a fél évszázad (1890-1940) legszebb virágcsendéleteit bemutató tárlaton. Íme néhány művészóriás, akik eljöttek a virág-csend-élet-randevúra az Oskola utcai képtárba: Munkácsy, Benczúr, Iványi Günwald, Koszta, Vaszary, Rippl-Rónai, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Nagy István és természetesen Csók, aki megyénk szülötte.

Szűcs Erzsébet kifogyhatatlan az ötletekből. Munkatársaival a női festők különtermét is megkomponálták, amelybe például Bory Jenőné, Komócsin Ilona, Székely Bertalan tanítványa virágcsendéleteiből válogattak. Stróbl Alajos húga, Zsófia és Rippl-Rónai nevelt lánya, Paris Anella csendéletein is meditálhatunk a korról és a nagyok mellett növekedőkről.

Szűcs Erzsébet kifogyhatatlan az ötletekből. Munkatársaival a női festők különtermét is megkomponálták, amelybe például Bory Jenőné, Komócsin Ilona, Székely Bertalan tanítványa virágcsendéleteiből válogattak. Stróbl Alajos húga, Zsófia és Rippl-Rónai nevelt lánya, Paris Anella csendéletein is meditálhatunk a korról és a nagyok mellett növekedőkről.

Szűcs Erzsébet kifogyhatatlan az ötletekből. Munkatársaival a női festők különtermét is megkomponálták, amelybe például Bory Jenőné, Komócsin Ilona, Székely Bertalan tanítványa virágcsendéleteiből válogattak. Stróbl Alajos húga, Zsófia és Rippl-Rónai nevelt lánya, Paris Anella csendéletein is meditálhatunk a korról és a nagyok mellett növekedőkről.