Kultúra

2007.06.04. 02:29

Költőink hite és istenélménye

Székesfehérvár - Könyvheti ajándékunk volt Eperjes Károly. A Szent István Művelődési Ház nagytermében a csilláron is lógtak, hálából megdolgoztatta közönségét úgy istenigazából.

Kovalcsik Katalin

Az istenkereső versekből válogatta csokrát a Kossuth- és Jászai-díjas színművész. A Szabad akarat, a Megtérés, a Lét végső értelme fejezetcímek köré csoportosította, és Négyessy Katalin gordonkajátékával illusztrálta mondandóját. Haragos indulattal Szabó Lőrinc prófétikus versével kezdte, a Hazám, keresztény Európa soraival: Utálom, és arcodba vágom: / Harminc év vagy kétezer óta / undorító, őrült világ ez, / ez a farizeus Európa. Miért? Mert kenyér helyett az éhezőt szóval, hittel, éggel, maszatos lelkiismerettel, szívnyalogató versikékkel csitítja. Harminc év vagy kétezer óta / hány eszme rohadt el szívedben!... Hazám, keresztény Európa / túlélve időd, szörnyű véget, / elbírod-e még te az Istent, / a Szeretetet és a Békét?

A sűrű, tartalmas esten Kosztolányi, Babits, Ady Endre, József Attila, Pilinszky, Nagy László, Weöres verseiből idézett. Házi feladatot is kaptunk. Olvasóinknak ajánlom, mert minden ember épülésére szolgál Tomka Ferenc: Istenkeresés a magyar irodalomban és a Vigilia-könyvek sorában megjelent vaskos kötetet, az Innen és Túl, amely az Isten-kereső emberről szóló versek gyűjteménye. Érdemes lapozgatni ezeket, hiszen a régi tankönyvek erről a témáról hallgattak, vagy hamis magyarázatokat adtak, s az újak sem beszélnek.

Sok én-központú ember megérti Babits Mihályt, aki fiatalon csak ő maga tudott verseinek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalában, s noha a mindenséget vágyta versbe szedni, de tovább magánál nem jutott. Bűvös körömből nincs módom kitörni, ...maradok magam számára börtön - vallotta. Később lelépve az önimádat büszke heverőjéről a Jónás könyvében már más a viszonya Istenhez: Utánam jöttél tenger viharában. / Engedetlen szolgádat meggyötörted, gőgöm szarvait letörted. / De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, / annál világosabb előtte orcád. Az Eucharistiában már erről ír: a Megváltó egyik karja az Igazság, másik a Szeretet. Időszerű óhaja: ...szellem és ne hús tegyen / magyarrá, s nőjünk ég felé, / testvér-népek közt, mint a fák, / kiket mennyből táplál a Nap.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

A sűrű, tartalmas esten Kosztolányi, Babits, Ady Endre, József Attila, Pilinszky, Nagy László, Weöres verseiből idézett. Házi feladatot is kaptunk. Olvasóinknak ajánlom, mert minden ember épülésére szolgál Tomka Ferenc: Istenkeresés a magyar irodalomban és a Vigilia-könyvek sorában megjelent vaskos kötetet, az Innen és Túl, amely az Isten-kereső emberről szóló versek gyűjteménye. Érdemes lapozgatni ezeket, hiszen a régi tankönyvek erről a témáról hallgattak, vagy hamis magyarázatokat adtak, s az újak sem beszélnek.

Sok én-központú ember megérti Babits Mihályt, aki fiatalon csak ő maga tudott verseinek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalában, s noha a mindenséget vágyta versbe szedni, de tovább magánál nem jutott. Bűvös körömből nincs módom kitörni, ...maradok magam számára börtön - vallotta. Később lelépve az önimádat büszke heverőjéről a Jónás könyvében már más a viszonya Istenhez: Utánam jöttél tenger viharában. / Engedetlen szolgádat meggyötörted, gőgöm szarvait letörted. / De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, / annál világosabb előtte orcád. Az Eucharistiában már erről ír: a Megváltó egyik karja az Igazság, másik a Szeretet. Időszerű óhaja: ...szellem és ne hús tegyen / magyarrá, s nőjünk ég felé, / testvér-népek közt, mint a fák, / kiket mennyből táplál a Nap.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

A sűrű, tartalmas esten Kosztolányi, Babits, Ady Endre, József Attila, Pilinszky, Nagy László, Weöres verseiből idézett. Házi feladatot is kaptunk. Olvasóinknak ajánlom, mert minden ember épülésére szolgál Tomka Ferenc: Istenkeresés a magyar irodalomban és a Vigilia-könyvek sorában megjelent vaskos kötetet, az Innen és Túl, amely az Isten-kereső emberről szóló versek gyűjteménye. Érdemes lapozgatni ezeket, hiszen a régi tankönyvek erről a témáról hallgattak, vagy hamis magyarázatokat adtak, s az újak sem beszélnek.

Sok én-központú ember megérti Babits Mihályt, aki fiatalon csak ő maga tudott verseinek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalában, s noha a mindenséget vágyta versbe szedni, de tovább magánál nem jutott. Bűvös körömből nincs módom kitörni, ...maradok magam számára börtön - vallotta. Később lelépve az önimádat büszke heverőjéről a Jónás könyvében már más a viszonya Istenhez: Utánam jöttél tenger viharában. / Engedetlen szolgádat meggyötörted, gőgöm szarvait letörted. / De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, / annál világosabb előtte orcád. Az Eucharistiában már erről ír: a Megváltó egyik karja az Igazság, másik a Szeretet. Időszerű óhaja: ...szellem és ne hús tegyen / magyarrá, s nőjünk ég felé, / testvér-népek közt, mint a fák, / kiket mennyből táplál a Nap.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

Sok én-központú ember megérti Babits Mihályt, aki fiatalon csak ő maga tudott verseinek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalában, s noha a mindenséget vágyta versbe szedni, de tovább magánál nem jutott. Bűvös körömből nincs módom kitörni, ...maradok magam számára börtön - vallotta. Később lelépve az önimádat büszke heverőjéről a Jónás könyvében már más a viszonya Istenhez: Utánam jöttél tenger viharában. / Engedetlen szolgádat meggyötörted, gőgöm szarvait letörted. / De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, / annál világosabb előtte orcád. Az Eucharistiában már erről ír: a Megváltó egyik karja az Igazság, másik a Szeretet. Időszerű óhaja: ...szellem és ne hús tegyen / magyarrá, s nőjünk ég felé, / testvér-népek közt, mint a fák, / kiket mennyből táplál a Nap.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

Sok én-központú ember megérti Babits Mihályt, aki fiatalon csak ő maga tudott verseinek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalában, s noha a mindenséget vágyta versbe szedni, de tovább magánál nem jutott. Bűvös körömből nincs módom kitörni, ...maradok magam számára börtön - vallotta. Később lelépve az önimádat büszke heverőjéről a Jónás könyvében már más a viszonya Istenhez: Utánam jöttél tenger viharában. / Engedetlen szolgádat meggyötörted, gőgöm szarvait letörted. / De mennél csúfabb mélybe hull le szolgád, / annál világosabb előtte orcád. Az Eucharistiában már erről ír: a Megváltó egyik karja az Igazság, másik a Szeretet. Időszerű óhaja: ...szellem és ne hús tegyen / magyarrá, s nőjünk ég felé, / testvér-népek közt, mint a fák, / kiket mennyből táplál a Nap.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

Ady Endre dölyfös, gőgös istenes versei olykor káromkodásnak tűnnek, máskor menedék, mentsvár: álmom: az Isten , megtelek Isten-szerelemmel , hiszek hitetlenül Istenben - vallja a költő, akiben Élet, Halál, Szerelem, Isten összetartozik: ...Köszönöm a kétséget, a hitet, / A csókot és a betegséget... / Számban nevednek jó íze van... / te voltál élet, bú, csók, öröm / S hogy te leszel a halál, megköszönöm. Vannak, akik szerint Ady csak ösztöneivel érinti Istent, ám néhány verse ennél mélyebb, többet sejtető. Egészen más a viszonya az égi királlyal József Attilának, aki vidám volt és konok, s egyben-másban az Istenhez hasonlított. Az ő bújásának, simulásának fő forrása szeretetvágy. Mivel szerető szívre sosem lelt, mindig keresett Valakit. Fogadj fiadnak Isten, hogy ne legyek kegyetlen árva! - sóhajtja. Máig érvényes üzenete: adódjatok össze, hogy roppant módon felnövekedvén, / az Istent is, aki a végtelenség, / valahogy megközelítsétek. A Teremtőbe való kapaszkodás filozofikus verse: A Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám, és nem emelt föl engem, / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábra állni bennem.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!