Kultúra

2006.06.08. 22:00

A 77. könyvünnep

<b>Titokkeresõ irodalom, vadászidill, cédák és kis magyar agressziók</b>

Mórocz Zsolt

A megye szerzõit bemutató est vezetõje, Román Károly is Márai Kassai õrjárat címû esszéjébõl olvasott fel. A tudósító fejében ugyancsak Márai járt, aki Vörösmartyhoz hasonlóan feltette a kérdést ment-e a könyvek által elõrébb a világ? Az õ dilemmája valahogy így hangzik minden könyv az ember és a világ helyzetére, az emberi élet törvényszerûségeire és véletleneire akar felelni, ám minden veszélyben van, elsõsorban a kultúra, amelyet e könyvek magukba zárnak. Az 1942 májusában írt Gondolatok a könyvtárban egyik következtetése nem, a könyvek nem segítettek. A másik optimista, s talán ez az igazabb quotAz emberi szenvedély a tenger, melynek áradása végtelen, s a könyvek centiméter magas gátak csak e tenger dagályával szemben. Minden ezredév egy centiméter. S minden könyv ad valamit a gáthoz, mely felépül egyszer a szenvedély, az önzés, a butaság, az erõszak, a tájékozatlanság és a bûntudat óceánjának partjain. Építsük ezt a gátat talán ennyi az emberi élet értelme.quot
Építik ezt a gátat megyénk írói, költõi is a folyóiratokban az Árgusban, a Várban, a Bástya antológiában és kötetekben. Román Károly a könyvheti szerzõk közül Bakonyi Istvánt (Titokkeresõ irodalom), Balajthy Ferencet (Írás a panelfalon), dr. Csiák Gyulát (A pagony dalnoka), Deák Mórt (Ne olvasd el) és Tódor Jánost (Taxisofõr bajonettel) mutatta be az érdeklõdõknek. Örvendtesen sok volt a fiatal, jó részük telekis gimnazista, akik fáradtan, de fegyelmezetten és többnyire valódi érdeklõdéssel kísérték a hosszúra nyúlt estet.
Az igazi versek különös vonzerõvel bírnak, sûrûek, robbanékonyak, felkavaróak, quotszõrállítóakquot, megborzongunk, liababõrösek leszünk. A katarzis manapság ritka élmény, de például a móri származású Deák Mórt hallgatva - akiért eljött a tenger quota legfényesebb cédakéntquot-, közel kerülhettünk hozzá quotKezemben száraz ág az élet. / Tüskésedem, szálkásodom. / Eldobom, mindegy, hogy kié lett, / Új erdõ nõtt föl, új vadon, / csak annál furcsább bánatom...quot A Balajthy-kötet is megajándékozza olvasóit iróniával, humorral, játékos és komoly nyelvi leleményekkel, mint például az egyik ciklus címadó verse, a Lepréselt gyöngyvirág quot...visszaõsülünk / csak mi ketten / hogy a Paradicsomból Isten kiûzhessen!quot
Tódor János, a poklokat is megjáró író, újságíró, aki a kitaszítottak, a kirekesztettek, a börtönbe zártak kenyerét is ette, a Taxisofõr bajonettel címû kis magyar agresszióval kólintja fejbe olvasóit. Ízelítõül csupán néhány szociópróza-cím Hiénázók, Embersintér, Buzikorzó, Halálbokréta. Az Újnácik és a Rákmenet fejezetek végén egy agressziókutatóval készült beszélgetését olvashatjuk, címe Konfliktusod van valakivel? Öld meg!
Békésebb vizeken evez Csiák Gyula, aki Bársony István fáradhatatlan kutatójaként, dalnokaként összeállított egy impozáns kötetet. Az egyéni teljesítmény és a csapatmunka eredményeként a természetírás és a vadász-irodalom aranytollú mesteré-rõl, az elsõ magyar állatregény sárkeresztesi születésû írójáról izgalmas kötet kere-kedett A pagony dalnoka címmel.
A türelmet próbáló irodalmi esten sokan nosztalgiával gondoltak a Bartók téri piknikekre, ahol sörökkel, zsíros kenyerekkel lehetett lazítani. Az új helyszín, a Szent István Mûvelõdési Ház udvara is alkalmas erre, ha jó az idõ. Ha pedig hûvösebb, az István Termet egy fantáziadús vendéglátóval irodalmi kávéház módjára is be lehet rendezni. A jó könyvek, a jó szerzõk, a profi ajánlás megvan, csak a tanórai merevséget, feszességet kell feloldani. Fékezzük meg könyvgátakkal a butaság, az erõszak, az önzés tengerét!

Ezek is érdekelhetik