Piramal legnagyobb baja, hogy hová tegye a pénzét

Piramal dilemmája aggasztó jel - írja az AP hírügynökség. A korrupció, a bürokratikus huzavona, a bizonytalan és változó kormánypolitika láttán nem egy indiai milliárdos ma úgy érzi, hogy eljött az idő a távozásra.

Tavaly májusban Piramal 3,8 milliárd dollárért eladta gyógyszeripari érdekeltségeit az Abbott Laboratories amerikai óriáscégnek. A bevételt egyik vegyi üzemének bővítésére kívánta fordítani, de közölték vele, hogy ez öt évbe telik. "Ugyanazt a gyárat két év alatt fel lehetne építeni Kínában. Szeretem Indiát, de a vevőm nem fog rám várni" - panaszkodik Piramal.

India ma is viszonylag magas növekedési ütemet mutathat fel, így azt lehetne gondolni, hogy mágnesként vonzza a tőkét. Ehelyett 2010 kezdete óta az indiaiak által külföldön befektetett tőke felülmúlja a külföldiek által Indiában beruházott összeget.

Ez tükrözi India cégeinek önbizalmát és lehetőségeit, ám súlyos hazai problémákat is jelez. Ha odahaza nem fektetnek be, az rossz hír egy olyan országban, amelynek tőkére lenne szüksége, hogy utakat, erőműveket és élelmiszerraktárakat építsen, és hogy több százmillió embert kiemelhessen a nyomorból.

A korrupció hagyományos piszkos módszereit keresztezte a modernizáció

Az indiai üzleti elitnek azonban elege van a korrupcióból, a politikai bénultságból, az engedélyezési procedúrák elhúzódásából, a szabályozások hirtelen változásaiból, a természeti kincsek kiaknázását akadályozó huzavonákból, a földért vívott csatákból, amelyek különösen azóta éleződtek ki, hogy az ország az 1990-es évek elején liberalizálni kezdte gazdaságát.

"Tisztességes üzletembernek nehéz bármibe belevágni Indiában" - hangoztatja Jamsid Godrej, a Godrej and Boyce ipari óriás elnöke. "A cégek oda mennek, ahol a legjobbak a lehetőségek a tőke hozama és a hatékonyság szempontjából". Az ilyen lehetőségek manapság egyre inkább India határain túl adódnak.

2008-ban a külföldiek nagyjából kétszer annyit, 33 milliárd dollárt fektettek be Indiában, mint amennyit az indiaiak külföldön. 2010-re a helyzet megfordult: az indiaiak 40 milliárd dollárt ruháztak be határaikon túl, ez duplája volt annak a pénznek, amit a külföldiek fordítottak indiai invesztíciókra, és 2011-ben folytatódott ez az irányzat.

A panaszok azzal is összefüggnek, hogy a korrupció hagyományos piszkos módszereit keresztezte a modernizáció, és ez - mondják az üzletemberek - megbénította India eddig is merev bürokráciáját. A Nemzetközösségi Játékok körüli korrupciós botrányok, a hadiözvegyeknek épült otthonok elsinkófálása és egy szabálytalan mobiltelefon-üzlet pályázat: mindez milliárdos veszteségeket okozott az országnak, parlamenti képviselők sora és még egy miniszter is került börtönbe. Az acélöntödék nem jutnak elég vasérchez, mert a déli Karnataka államban kirobbant bányászati botrány miatt a bíróság bezáratta az ország érctermelésének ötödét szolgáltató illegális bányákat.

Középosztálybeli tiltakozók tízezrei vonultak az utcára, hogy korrupcióellenes törvények elfogadását követeljék a parlamenttől. A tisztviselők rettegnek attól, hogy bíróság elé állíthatják őket, ezért még azok sem merik meghozni az ország működéséhez szükséges döntéseket, akik nem korruptak.

Piramal észak-amerikai és európai befektetésekre összpontosít

Piramal jó hazafinak tartja magát. Igazgatói irodájának minden szobáját valamelyik indiai eposzi hős képe díszíti: Adzsuna, a tiszta, vagy Dhanandzsáj, a gazdagság megtestesítője. A falakon ősi szövegekből vett idézetek. Irodája egy hatalmas üzleti komplexumban található, amelyet családja építtetett Mumbaiban. A környező toronyépületek kék üvegfalai visszatükrözik a napfényt, saját neve díszeleg rajtuk nagy fekete betűkkel: Piramal Towers.

A milliárdos szívesen építtetett volna erőműveket vagy utakat is. Amikor megkapta az Abbott első 2,2 milliárd dolláros átutalását, irodájában sűrűn csengett a telefon. Sokan keresték meg azzal, hogy engedélyük van különböző beruházásokra: 500 megawattos erőmű építésére, vagy bánya nyitására, és arról is biztosították, hogy országos és helyi politikusok támogatják a tervet, bár Piramal szerint semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztek az adott szektorban. Végül egyetlen kivitelezhető projektet sem talált. "Az emberek mohóvá váltak, céljaik érdekében nem riadnak vissza az úgynevezett kreatív könyveléstől" - mondta az AP-nek.

Ma India infrastruktúra-beruházási cégeibe beszállni kész tönkremenetel. Dzsagannadham Tunuguntla, az SMC Global Securities biztosító kutatási igazgatója szerint 2007 óta India négy vezető infrastruktúracége elvesztette értékének 80 százalékát. Piramal ezt a veszélyt elkerülte, de részvényeinek árfolyama így is csökkent, amióta az Abbott-üzletet 2010 május 21-én bejelentették - annak ellenére, hogy 600 millió dolláros rendkívüli osztalékot fizetett és vissza is vásárolta a cégpapírt. A részvényesek azt szeretnék, hogy a bevételt produktív beruházásra fordítsák, ám a pénz java ehelyett fix kamatú számlákon pihen, mert Piramal csak egy részét tudja hasznosan befektetni Indiában.

Bostonban létesített IndUS Growth Partners nevű befektetési vegyesvállalata előtt viszont szép jövő állhat. Ebben egy harvardi professzor a partnere, a cég az amerikai biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, illetve a biotechnológia terén keres beruházási lehetőségeket. Piramal több mint egymilliárd dollárt szán észak-amerikai és európai befektetésekre ezekben a szektorokban. Első tengerentúli üzletét várhatólag márciusban fogja bejelenteni - közölte az AP-vel.