Mégis megmenekülhet Verespatak? - Világörökség-pályázat az utolsó pillanatban

A leköszönő román kormány a huszonnegyedik órában mégiscsak beterjesztette a Verespatakot világörökségi címre javasló dokumentumokat az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetnek, az UNESCO-nak. Ez a lépés remélhetőleg azt jelenti, hogy Verespatak megmenekül, és nem épülhet meg a cianidos technológiájú aranybánya – tájékoztatta lapunkat Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.

Sokat változott a világ pár napon belül. Az év végén még arról szóltak a hírek, hogy a leköszönő román miniszterelnök, Dacian Ciolos – korábbi ígéreteivel ellentétben – vonakodik beterjeszteni a Verespatak világörökséggé nyilvánításával kapcsolatos hivatalos dokumentumokat. Valószínűleg az ezt követő nemzetközi felháborodás hatására végül, a román kulturális tárca január 4-ei közleménye szerint, a minisztérium mégis benyújtotta a Verespatak világörökségi jelölésére összeállított iratcsomót a nemzetközi szervezethez – folytatta az ismert természetvédő.

A világörökség részévé válhatnak a kétezer éves római kori tárnák, a földalatti aranybánya-járatok Fotó: Alburnus Maior Egyesület

A világörökséggé nyilvánítást az indokolja, hogy a verespataki Kirnik-hegy mélyén kétezer éves római kori tárnák (földalatti aranybánya-járatok) vannak, amely terület nemzetközi fontosságú kulturális örökség – hangsúlyozta Fidrich Róbert. A dokumentumok benyújtására valószínűleg az utolsó pillanatban került sor: ugyanis az új román kormány szintén január 4-én tette le az esküt.

A Verespatak-jelölést alátámasztó dokumentumcsomagot az UNESCO bizottsága várhatóan február és augusztus között kiértékeli, majd 2017 szeptemberében a helyszínen tájékozódik a település értékeiről. 2018 júliusában elemzik ki részletesen a jelölést, és döntenek arról, felveszik-e Verespatakot a Világörökség-listára – tette hozzá a szakértő.