Külföld

2011.10.21. 11:39

Csalási kísérletek a romániai népszámláláson

Bizonyos román körökben tartanak attól, hogy hatékony lehet a magyar szervezetek kampánya, és fennállhat a "veszélye", hogy számos városban nő a magyarság aránya a romániai népszámlálás eredményeként, de sokan nem dőltek be a megtévesztő manővereknek - írta pénteki vezércikkében a Krónika.

MTI

Az erdélyi napilapban Balogh Levente megállapítja: a népszámlálás első napján több kérdezőbiztos is a kisebbségek számára hátrányos formában próbálta kitöltetni az űrlapok nemzetiségre és vallásra vonatkozó rubrikáját, "és diverziós szórólapok is megjelentek a Székelyföldön".

Mindez szerinte megerősíteni látszik azt a feltételezést: a múlt heti felkészítőkön valóban nem véletlenül tájékoztatták félre a biztosokat abban a kérdésben, hogy nyilatkozhatnak-e a családtagok az ideiglenesen távol lévő rokonok nemzetiségéről vagy vallásáról - állapítja meg a szerző, aki szerint bizonyos román körökben tartanak attól, hogy a népszámlálás adatai szerint majd számos városban nő a magyarság aránya.
   
A csalási kísérleteket a hatóságok várhatóan a kérdezőbiztosok tájékozatlanságával magyarázzák majd, aminek elég nehéz lesz az ellenkezőjét bizonyítani. Azt viszont, hogy a román kormánytól nem áll távol a csalás gondolata, az is jelzi, hogy az uniós ajánlások ellenére az egy évnél hosszabb ideje külföldön tartózkodó személyeket is Romániában számoltatná meg, elkerülendő, hogy az ország népessége húszmillió alá csökkenjen - írja a kommentátor.
   
A lap örömmel állapítja meg, hogy több polgár nem volt hajlandó bedőlni a megtévesztő manővereknek, és jelezte a rendellenességeket. "Ez azonban nem biztos, hogy elég, hiszen sokan lehetnek azok, akikhez nem jutottak el az eddigi figyelmeztetések. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy még most, a cenzus elején minél több emberhez eljussanak a népszámlálás helyes menetével kapcsolatos információk" - szögezi le a szerző.
   
Ha továbbra sem szűnnek a visszaélések, megfontolandó az uniós, illetve nemzetközi emberjogi szervezetek figyelmeztetése is - fűzi hozzá Balogh Levente.
   
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) pénteki vezércikkében Cseke Péter megállapítja, hogy a következő napokban több milliószor elhangzik a kérdés: "Na és a nemzetisége?". Ez az a kérdés, amely visszatetszően hat a XXI. századi Európában, mert ez a kérdés visszatetsző és tolakodó - véli a szerző, aki szerint szinte nincs is olyan élethelyzet, amelyben a válasz relevanciával bírna a fejlett nyugati társadalmakban.
"Az Európai Unióban a nemzetiség az intim szférához tartozik, akárcsak a vallás, a szexuális irányultság vagy az egészségi állapot, titkosságát pedig – ha az adatot a hatóságok kérik – adatvédelmi törvény szavatolja" - állapítja meg.
   
Az EU-tagállam Románia ebből a szempontból sajátos helyzetben van, míg ugyanis Európa legtöbb országában a nemzetiségről, etnikumról faggatózó kérdésre adott válaszok legfeljebb a statisztikusok számára érdekesek, Romániában már egész közösségek életét befolyásolhatják. Ebben az országban ugyanis bizonyos közösségi jogok gyakorlását a törvények az adott település lakosságának nemzetiségi arányaitól teszik függővé. Így például adott esetben alig néhány, a számlálóbiztosnak adott válaszon múlik: megjelenik-e a település határán a többnyelvű helységnévtábla - emlékeztet Cseke Péter.

A nemzetiséggel kapcsolatos kérdésre sok erdélyi magyar ma már nem tud egyértelmű választ adni. Van, aki azért, mert az anyanyelvét az iskolában soha, legfeljebb a családban, ott is csak a nagymamától hallotta. Van aki azért, mert hosszú évek óta vegyes házasságban él. Akad, aki nem tudja eldönteni, valójában magyar-e vagy székely, esetleg csángó vagy roma. Emellett sokan vannak olyanok is, akiknek a válasz nemcsak hogy egyértelmű, de szükségét is érzik, hogy akár minden nap világgá kürtöljék – akkor is, ha nem kérdezi őket senki - írja az ÚMSZ kommentátora.


Romániai népszámlálás – több panasz az első napon

A romániai népszámlálás első napján - csütörtökön - a panaszok elsősorban a kérdőívek nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdéseivel voltak kapcsolatosak a Krónika című kolozsvári és a Nyugati Jelen aradi napilap beszámolói szerint.

A Krónika úgy értesülést, hogy Kolozsváron egy családnál a számlálóbiztos megtagadta a nemzetiséget, anyanyelvet és a vallást rögzítő P űrlap bemutatását, és a háztartásra vonatkozó adatokat rögzítő G űrlapot is csak többszöri felszólításra vette elő, a kitöltését pedig határozottan visszautasította.
   
Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöke a szövetség által működtetett ingyenesen hívható telefonszámra érkezett bejelentés alapján panaszt tett a kolozsvári népszámlálási bizottságnál a számlálóbiztos felelősségre vonását, és a panaszos adatainak megfelelő regisztrálását kérve.
   
Brassóban egy magyar családnál a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdést azzal vezette fel a számlálóbiztos, hogy azokra nem kötelező válaszolni. A válaszadó ugyan jelezte, hogy nyilatkozni szeretne, ám a számlálóbiztos csak többszöri felszólításra volt hajlandó tudomásul venni a kérést. A kolozsvárihoz hasonlóan ebben az esetben is hivatalos vizsgálatot kértek.
   
Bihar megyében több településről jelentettek rendellenességeket az RMDSZ megyei szervezetének forródrótján. Többször előfordult, hogy a számlálóbiztos vagy nem akarta helyben beírni a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat, vagy azt állította, hogy családtagnak nem áll jogában nyilatkozni hozzátartozója etnikai és vallási jellemzőiről.
   
A Nyugati Jelen híradása szerint az Arad megyei Fazekasvarsándon több esetben ceruzával akarták kitölteni az anyanyelvre, nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat a számlálóbiztosok. A panaszok nyomán az érintettek adatait ismét rögzítik.
   
A Krónika beszámolt egy esetről, amely Sepsiszentgyörgyön történt a népszámlálás első napján, csütörtök hajnalban. Ismeretlenek "Jelentem: székely vagyok!" feliratú lapokat dobáltak be a postaládákban, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a Magyar Polgári Párt (MPP) "Jelentem: magyar vagyok!" mottójú szórólapjára. Az MPP feljelentést tett, amiért ismeretlen tettesek visszaéltek a párt nevével és logójával.
A lap által idézett Antal Árpád polgármester úgy véli, hogy az akció hátterében olyanok állnak, akik azt akarják elérni, hogy a népszámláson eredményeként csökkenjen a magyarság aránya a városban.
   
Eközben a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma bejelentette, hogy a három megyében felügyelni fogja a népszámlálás menetét. A szervezet ezt azért tartja szükségesnek, mivel a magyarok „különböző manipulációs eszközökkel mesterségesen növelnék a magyarság számát”, hogy alátámaszthassák a területi autonómia igényét – olvasható a Krónika pénteki számában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!