Külföld

2010.10.13. 04:59

Újabb feltételt szabott Izrael

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn felajánlotta, hogy leállítja az izraeli telepek bővítését, ha a palesztinok elismerik Izraelt zsidó államként. A belpolitikai síkon pusztán jelképes kezdeményezés elfogadása döntő következményekkel járna a palesztin-izraeli béketárgyalásokra nézve.

MTI

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője röviddel az ajánlattétel után kijelentette: a telepépítés befagyasztására van szükség ahhoz, hogy a palesztinok visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz, és Izrael "zsidó voltának semmi köze sincs a békefolyamathoz".
 Netanjahu Izrael zsidó állam voltának elismerését elengedhetetlennek tartja a palesztinokkal való végső megegyezéshez. Ez a követelés csak nemrég, Ehud Olmert miniszterelnöksége (2006-2009) alatt jelent meg a béketárgyalásokon.
A palesztinok az Arab Ligával együtt visszautasítják a feltételt, azzal érvelve, hogy 1993 szeptemberében Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője és Jichák Rabin izraeli miniszterelnök már megegyezett ebben a kérdésben.
 "Izrael hívhatja magát, ahogy akarja, de mi már elismertük az államot" - mondta Mahmúd Abbász szeptember 20-án. A politikus hangsúlyozta, hogy az ENSZ Közgyűlésének 1947-ben keletkezett 181-es határozata egy zsidó és egy arab állam létrehozását irányozta elő, és Jeruzsálemet nemzetközi igazgatás alá helyezte volna. "Nem normális, hogy minden egyes alkalommal, amikor új kormányfő kerül Izrael élére, valami újat követelnek tőlünk" - panaszolta Abbász.
  A Háárec című izraeli napilap keddi szerkesztőségi cikkében rámutatott, hogy 2009-es hatalomra kerülésekor Netanjahu azt kérte a palesztinoktól: járuljanak hozzá Izrael biztonságának megteremtéséhez. A miniszterelnök cserébe engedményeket ígért.
"Most, hogy nincsenek terrortámadások, a főkereskedőnk előrukkolt ezzel a zsidó állam dologgal" - gúnyolódott a Háárec.
Izrael sem a Jasszer Arafattal való tárgyalások során, sem az Egyiptommal és Jordániával aláírt békeszerződésekben nem hozta fel ezt a kérdést - emelte ki a Jediót Ahronót című napilap.
 A palesztinok attól félnek, hogy ha elismerik Izraelt zsidó államnak, azzal egyben lemondanak a menekültek jogáról a visszatéréshez. Izrael létrejötte során sokakat elüldöztek, míg mások önként választották a menekülést. A környező országokban élő több százezres menekülttömeg problémája a palesztin-izraeli konfliktus egyik központi kérdése.
Ezen kívül azt állítják, hogy ha eleget tennének az izraeli követelésnek, azzal veszélyeztetnék az izraeli arab kisebbség jogait. Az izraeli arabság Izrael lakosságának 20 százalékát teszi ki.
Korábban Netanjahu megszavaztatott egy törvénymódosítást, amelynek értelmében az izraeli állampolgárságért folyamodó, nem zsidó származású jelentkezőknek kötelező hűségesküt tenniük "a zsidó és demokratikus államra". Az arab izraeliek rasszistának és kihívónak minősítették a törvényt.
A jövendőbeli állampolgárok hűségesküjének ötlete még Avigdor Liberman külügyminiszter 2009-es választási kampányából származik: az az intézkedés eredetileg az izraeli arabokat célozta volna. A kormány által elfogadott javaslat azonban mindenekelőtt azokat a palesztinokat érinti, akik beházasodás után Izraelben szeretnének letelepedni.
Egy izraeli araboknak jogsegélyt nyújtó szervezet, az Adalah rámutatott, hogy a gyakorlatban egy palesztin sem kapott izraeli állampolgárságot egy 2003-as törvénymódosítás óta. Ez megtiltja a Ciszjordániából, a Gázai övezetből vagy az Izrael által ellenségesnek tartott országokból származó egyéneknek, hogy családegyesítés céljából izraeli állampolgárságért folyamodjanak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!