Ujj József közjegyző szerint a házassági szerződés nem úri hóbort

A közjegyzők tapasztalatai szerint bár egyre többen kötnek azzal a céllal házassági vagyonjogi szerződést, hogy elkülönítsék adósságaikat, és így megóvják a családi vagyon egy részét, ez még nem tipikus. A leggyakrabban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek, és jelentősebb vagyonnal rendelkeznek. A házassági szerződés azonban nem „úri hóbort”. Többek között erről is beszélt Ujj József közjegyző.

A bejegyzést csak a lakóhely szerint illetékes közjegyző végezheti

– Jelen rendszer szerint az új polgári törvénykönyv hatálybalépése óta, vagyis 2014 márciusától lehet házassági vagyonjogi szerződést kötni. Lényegét tekintve, ha frappánsan akarunk fogalmazni, arról szól, hogy béke idején mindig könnyebb megállapodni abban, mi az egyik fél, mi a másik fél tulajdona, s mi az, ami közös, és azzal hogyan gazdálkodnak. Amikor a viszony megromlott, és kígyót-békát kiabálnak egymásra a házastársak, ez már korántsem olyan egyszerű. Egy ilyen szerződés nagyban megkönnyítheti, lerövidítheti a válási procedúrát, de természetesen jól jöhet más esetekben is – kezdte a közjegyző.

Lássunk erre is egy konkrét példát: ha az egyik házastárs­nak vállalkozása van, amelyben a másik fél vállalkozóként nem vesz részt, úgy, ha csődbe megy ez a vállalkozás, akkor a házassági szerződés, amelyben ez a tény le van írva, megvédheti a családot a teljes vagyonvesztéstől. Sokaknak persze most biztosan az jut eszébe, hogy ha nincs vállalkozásuk, sőt nagyobb vagyonuk sem, ez az egész házassági vagyonjogi szerződés csak úri hóbort.

– Nem, egyáltalán nem az – vetette ellen Ujj József. – Inkább mindenkinek megfontolásra ajánlott, mert nagyon sok kellemetlenségtől tudjuk megóvni magunkat általa. Nyilván a polgári törvénykönyv szabályozza, hogy az, amit a házasság alatt szereznek a felek, közös vagyonnak minősül, de vannak tévhitek is a köztudatban, és lehetnek olyan vagyoni viszonyok egy házasságban, amelyeket nem árt idejekorán, akár egy házassági szerződésben tisztázni – árulta el a közjegyző.

A házassági vagyonjogi szerződésnek két típusa van. A közszerzeményi szerződésben a felek megállapodnak abban, hogy önálló vagyonszerzők, de az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. A vagyonelkülönítési rendszer alkalmazása során abban állapodnak meg a házastársak, hogy a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják a házastársi vagyonközösséget. Ez esetben a polgári törvénykönyv kimondja, hogy a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat a házastársak közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek.

Házassági vagyonjogi szerződés köthető közjegyző előtt közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánok­iratban, de mindenképpen csak személyesen, tehát mind a két félnek jelen kell lennie, és saját kezével aláírnia a megállapodást. Lehetőség van arra is, hogy a megkötött szerződést felvigyék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába. Ez nem kötelező, de azért előnyös, mert ez mindenki számára hitelt érdemlően bizonyítja, hogy létezik a szerződés, amelynek tartalmát természetesen az adatvédelmi szabályzatnak megfelelően kezelik, és csak az arra jogosultak tekinthetnek bele. A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződések bejegyzését csak a lakóhely szerint illetékes közjegyző végezheti. Ujj József hangsúlyozta, a közokiratba foglalt nyilatkozatoknak van a legmagasabb bizonyító erejük, és ha a szerződést a házassági, élettársi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, az harmadik, kívülálló személlyel szemben is hatályos, azaz nehéz a szerződésben foglaltak ellenében bármit is bizonyítani.