Tíz esztendő kellett ahhoz, hogy az iszkai Horváth Zsuzsa felálljon a katedrára

Olyanról már sokszor hallhattunk, hogy egy pedagógus odahagyta a pályát. Olyanról azonban már csak ritkán, hogy valaki tanári diplomát szerez, de mégsem iskolában helyezkedik el, aztán eltelik tíz év, és ő mégis katedrára áll.

A nagymamája példáját követte

Horváth Zsuzsa tősgyökeres iszkaszentgyörgyi. Anyai nagyanyja, Duschanek Józsefné, Vali néni a helyi iskolában tanított, és ő volt a könyvtáros is. Zsuzsa is a faluban járt általánosba, és – a Tópartiban letett érettségit követően – Pécsett szerzett tanári oklevelet. 2008-ban végzett, de – a fránya kreditpontoknak köszönhetően – nem nyáron, hanem januárban. Félévkor azonban nehéz tanári állást találni, viszont szülőfaluja polgármestere, Gáll Attila azonnal „lecsapott” rá, és ifjúsági referensként alkalmazta az iszkai önkormányzatnál – derült ki a Zsuzsa által elmondottakból. Feladatai ebbéli minőségében igen szerteágazóak voltak: tartott számítógépes tanfolyamot időseknek, szervezett franciaországi diákcserét, ő szerkesztette a helyi újságot, és ő lett a 2011 decemberében megnyílt közösségi tér, az ikszt vezetője is. Várandósan adta át utódjának ezt a posztot. Amikor aztán kisfia kétéves lett, kiváltotta a vállalkozói igazolványt, és biztosítási ügynökként kezdett el dolgozni. Amikor ennek miértjéről faggattam, azt válaszolta, hogy egy ismerőse vette rá arra, hogy felcsapjon biztosítási tanácsadónak. De nem bánta meg – tette hozzá –, mert rengeteget tanult.

– Sose voltam az a nyomulós, rábeszélős fajta, sok ügyfélnek viszont éppen ez tetszett bennem. Úgy gondolom, sikeres voltam a biztosítási szakmámban, mégis, amikor 2018 januárjában a nagymamám egykori iskolájában megüresedett a magyartanári állás, azonnal megpályáztam. Sokak szemében meglepőbb volt, hogy pedagógusnak állok tanári diplomával a zsebemben, mint az, hogy elmentem ügynöknek. Pedig nincs ebben semmi furcsa – magyarázza. – Én már kiskoromban is tanár akartam lenni, s ekkor érett meg az idő arra, hogy felálljak a katedrára.

Persze – vallja be – nem volt könnyű számára az első félév. Nem ismerték egymást a gyerekekkel, és persze újra kellett tanulni a tananyagot. Zsuzsa azonban megállta a helyét, amit bizonyít: az idei évben az ötödiknek ő lett az osztályfőnöke. S az ő drámaszakkörösei adták az iskola március 15-ei műsorát is!