Szuperföldben gyökeredző erdő nő magasra az agyagbánya helyén

Kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést tart – többek között – e kérdésben Székesfehérvár közgyűlése, rendkívüli helyszínen, a MOL Aréna Sóstó egyik rendezvénytermében.

A Zámolyi úti exbányát mi magunk – ugyanezzel a tollal – oázisként aposztrofáltuk, olyannyira előrehaladott annak rekultivációja. Szuperföldben növesztett minierdők törnek benne magasra. Magasabbra, mint az „sima” talajban megszokott. Ez utóbbit a munkát végző szakemberek mondták, igazolták.

A minap velük, Kovács Gábor talajtani szakmérnökkel, erdőmérnökkel és Heil Bálint szak-mikrobiológussal, erdőmérnökkel (mindketten egyetemi docensek is) és Horváth Sándor szilikát-vegyipari gépészmérnökkel durvakerámia-­szaktechnológussal sétálhattunk a szennyvíziszappal vegyített erdőtalajon. Horváth az ügyvezetője a „talajgyárnak”, azaz a Fehérvári Téglaipari Kft.-nek. A cég a 2008-ban befejezett téglagyártás után nagy erőkkel foglalkozik a terület rekultivációjával.

Emlékeztetőül: többek között nagy mennyiségű – Horvátországból származó (de például a fehérvári szennyvíziszap is idekerül) – szennyvíz­iszap felhasználásával végzik tevékenységüket, amely azonban túlmutat a bányaterület visszaadásán az anyatermészetnek. Olyan mesterséges talajt hoztak létre, amely szabadalmaztatható, s amely egyéb helyeken is felhasználható. Ha sikerül legyőzni a technológiá­val szembeni ellenérzéseket! Hiszen, bizony, a szennyvíz­iszap emberi bélsármaradványt is tartalmaz. Az állati trágya ugyebár megszokott mezőgazdasági szer, kiskertekben is általánosan használják. Annyit még ide, hogy egy 2017-es kormányhatározat a szennyvíz­iszapot hasznosítható másodlagos nyersanyagként, illetve megújuló energiaforrásként írja le.

Már 8 éves korukban 3-4 méteren!

Mi itt és most átadjuk a szót az erdőmérnököknek. – Ez az anyag, ami itt van, azért ilyen sötét, mert az iszap a talajt alkotó ásványi részekhez, vagyis a bánya meddőanyagához lett hozzákeverve. Ez a talajanyag, ami itt van, többéves kezelési, technológiai folyamaton ment keresztül: mélyrétegzés, talajfelszín-keverés, oltás – magyarázta Kovács Gábor. – Ez a talaj rendkívül jó szerkezetű, ennek következtében levegőt képes tárolni, és tápanyagot tud szolgáltatni. Ezek kellenek ahhoz, hogy növények nőjenek – tette hozzá.

A legrégebbi „agyagbányavidéki” erdőrészletben járva mondta ezt nekünk, 8 éves tölgyfák oltalmában. Hűs volt és kellemes erdőillat.

– Ha kimegyünk egy erdőbe megnézni egy ilyen idős tölgyfát, örülhetünk, ha a derekunkig ér – állította az erdőmérnök. – 15 év a tölgyeknek az erdősítési átadási ideje. Az átadás pedig azt jelenti, hogy elérte a másfél méter magasságot. Az itt lévő tölgyek már 8 éves korukban fönt vannak 3-4 méteren! – adatolt.

Láttunk aztán 7 éves akácosokat, amelyek között bandukolva az erdőmérnök kifejtette, hogy folyamatosan tesztelnek különböző növényekkel, eltérő összetételű és minőségű anyagokkal, köztük van a szennyvíziszap, földkeverékek, ásványi anyagok, mindezt különböző koncentrációkban használják fel.

Aztán továbbsétáltunk, egy 5 éve rekultivált részre.

– Mi a lényege ennek az egész talajosodásnak? A szennyvíziszapban lévő szerves anyag kétféle úton változik. Az egyik út a humifikáció, tehát hogy humusz képződik belőle. Ami lesz belőlünk is… Gyakorlatilag egy tartós szerves ásványi kötésben lévő szerves anyag ez a humusz – magyarázott Kovács. Tudják, egyetemi docens. – A másik, amikor a szennyvíziszapban lévő szerves anyag mineralizálódik – magyarul ásványosodik –, a növények számára felvehető tápanyagok keletkeznek benne, ebből lesz az a tápanyag, amelyet ezek a növények hasznosítani tudnak – mutatott körbe.

20 százalék szárazanyag, 80 százalék édesvíz

– Amikor a szennyvíziszap ideérkezik hozzánk, csak a 20 százaléka szárazanyag, 80 százaléka édesvíz – vetette közbe Horváth Sándor. – Édesvíz, amiből a világon nagyon kevés van. Lehúzzuk a vécét, és idejön. Na most, a növények a tápanyagok mellett ezt a vizet is hasznosítják – ecsetelte.

Aztán újra Kovács szólt:

– Két legyet ütünk egy csapásra azzal, hogy a helyben hasznosított meddőanyagot használjuk fel rekultivációra, és hulladékhasznosítást végzünk. Az, hogy ide gödörbe borogatunk, durva csúsztatás, mert igaz, hogy beleborítjuk a gödörbe, de abban a pillanatban megtörténik a hasznosítás – érvelt a szaki.

Jogi oldalról

Heil Bálint arról beszélt, hogy jogi szempontból milyen tevékenységet végeznek.

– Hulladékhasznosítással összekötött bányarekultivációt – erősítette meg újra. – A hulladékot mint szerves biológiai nyersanyagot felhasználva termővé lehet tenni ismét a korábban degradált területeket. Ehhez szükség van alapanyagok biztosítására. Egy részét adják azok az ásványi anyagok, amelyek szerencsére helyben rendelkezésre állnak, és nem téglagyártásra hasznosulnak, hanem jelen esetben rekultivációra. Az ehhez szükséges szerves anyagok különböző lokális, illetve távolabbról érkező biológiai hulladékok. Ezen nyersanyagok biztosításával kerül kialakításra ez a mesterséges helyettesítő talajközeg. Szigorúan szabályozott, a hatóságok által rendszeresen ellenőrzött technológia mentén – mondta.