Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület

2018.04.21. 15:30

Államérdek vezérelte hadjáratok: Szücsi Frigyes előadása Úrhidán

Alapvetően pontatlan, lényegi politikai okait elkendőző szóhasználat, ha a 9-10. századi magyar hadjáratokra a kalandozó jelzőt aggatjuk.

Majer Tamás

Szücsi Frigyes régész doktorandusz a Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület tagja

Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Szücsi Frigyes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész doktorandusza a Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület rendezvényén tartott előadást.

– Szakmai vélemények szerint nem a kalandozások a legjobb kifejezés, ugyanis ez arra helyezi a hangsúlyt, hogy a zsákmányszerzés volt a lényege a magyarok hadjáratainak – mondta Szücsi Frigyes előadása elején. – Minden jel arra mutat, hogy ennél sokkal többről volt szó – folytatta a fiatal kutató, aki szerint nem is lettek volna megtérülőek a hadjáratok csupán a zsákmányszerzés révén.

Már 910-re, tehát 15 évvel 895 után – amikorra a honfoglalást tesszük – elérte azt a Magyar Nagyfejedelemség, hogy a szomszédos államok évi adót, járadékot fizessenek.

– Ez nem arra utal, hogy ide egy megtört, menekülő nép érkezett meg… – mutatott rá a régész.

A hadjáratokról szólva elmondta, hogy azok tudatos külpolitikai tevékenység részeként értelmezhetők.

Harci bemutatót is tartottak a borostyánkősök Úrhidán
Fotós: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– A legtöbb hadjáratról jól tudjuk, hogy meghívásra történtek. Nem betörtek a „kalandozó” magyarok a szomszédba, vagy akár az ezer kilométerekkel messzebbre fekvő nyugat-európai államokba. Mindig politikai szövetség részeként léptek fel. Ez egy sikertörténet – szögezte le Szücsi Frigyes. – A 907-es nevezetes pozsonyi csata után – amely az egyetlen önvédelmi háborúnk volt abban az időszakban –, több mint 120 éven át nem lépett ellenséges katona hazánk földjére. Ez nemcsak a pozsonyi győzelem, hanem a hadjáratok összességének a hozadéka – vázolta. Soha azóta nem volt ilyen hosszú időszak a magyar történelemben, amely alatt kívül tudtuk tartani az idegen katonákat!

A pozsonyi csata jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni

Szücsi Frigyes szerint önmagában a pozsonyi csata jelentőségét sem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen a köztudatban a mai napig nem kellően hangsúlyos. – A magyar emberek többségének történelmi ismereteibe, világlátásába még mindig nem eléggé épült be, hogy ez egy önvédelmi háború volt! A keleti frank seregek – a saját krónikáik írása szerint – azért érkeztek ide, hogy kiirtsák a magyarokat! – festette föl a zord képet Szücsi. – A pozsonyi csatagyőzelem egy rendkívül fényes diadal volt, óriási hadsereget győztek le a magyarok. Az ellenséges had teljes vezérkara elesett vagy fogságba került – elemezte.

Szücsi Frigyes régész doktorandusz a Borostyánkő Hagyományőrző Egyesület tagja
Fotós: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Szücsi Frigyes a magyarság őstörténete terminust is pontosításra ajánlotta hallgatóságának. Szakmai berkekben már elfogadott a korai magyarság története szakkifejezés. Szücsi szerint akadémiai körökben is egyfajta hangsúlyeltolódás érezhető múltunk megítélését illetően.

Negyvenhét hadjáratból harmincnyolc Nyugat felé

– Negyvenhét hadjáratról tudunk, amelynek több mint nyolcvan százaléka győzelemmel zárult, utóbbiak közül kettő nevezetesebb, a 933-as merseburgi és a 955-ös augsburgi, amely után befejeződtek a nyugati hadjáratok – adatolt az előadó. – Keletre ezután is indítottak hadjáratokat a magyarok, egészen 970-ig – fűzte hozzá.

A hadjáratok politikai tudatosságára utal az is, hogy a negyvenhét hadjáratból harmincnyolcat Nyugat felé vezettek eleink, kilencet déli, dél-keleti irányba, a Bizánci Birodalom területei ellen.

– Egyetlen egy hadjárat sem irányult a kelet-európai régióba, sem az észak-európai régióba, holott igen gazdag kereskedelmi útvonalak voltak arrafelé is. Ha csak a zsákmányról lett volna szó, akkor őrületes ostobaság lett volna ezeket a régiókat kihagyni – érvelt a régész, aki kifejtette, hogy nem volt értelme az említett területeket támadni. Keleten és északon nem volt fenyegető veszély, vagy olyan szerveződő államhatalom, amely ellen föl kellett volna lépnie a Magyar Nagyfejedelemségnek.

Az egyesület tagjai Géza és István korszakát idézik vissza
Fotós: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– Nem véletlen, hogy a későbbi Német-Római Császárság térségébe és a Bizánci Birodalomba vezetett a legtöbb hadjárat – összegzett Szücsi Frigyes.

– E mögött mindenképpen látni kell a politikai céltudatosságot, a tudatos külpolitikát – jelentette ki a szakértő, aki a legfrissebb szakcikkek alapján közfigyelembe ajánlotta a kalandozó hadjáratok helyett az államérdekű hadjáratok kifejezés meghonosítását.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában