Megemlékezés az 56-os keresztnél, imádsággal

Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét Kneifel Nóra, a Teleki Blanka Gimnázium diákja mondta el, Pásztor Katalin és Fersch Renáta fuvolán játszott, majd Laczkó Gábor, a Vasvári Pál Általános Iskola igazgatója mondta el emlékező, ünnepi beszédét.

Hangsúlyozta, hogy október 23-a a legszentebb ünnepe március 15-e mellett az igaz magyaroknak a Kárpát-Medencében, 61 évvel ezelőtt az emberi méltóság forradalma zajlott Magyarországon. Egy alattvalóként kezelt nemzet felegyenesedett és bátran vette fel a harcot a szovjet páncélosokkal és az ÁVH géppisztolyaival. S a túlerő ugyan vérbe fojtotta a forradalmat, ám a szovjet birodalom szétesése már akkor, 1956-ban megkezdődött. A szónok idézte Albert Camus 1957. októberi írását, amelyben a híres francia író egyebek között megfogalmazta: a magyarság többet tett a szabadságért, mint bármely más nép a világon. Emlékeztetett a forradalom és szabadságharc fontosabb történéseire, a fehérvári civilek és katonák helytállására, a megtorlás brutalitására. Végül hangsúlyozta: a mai szabadságunk olyan virág, amelynek gyökereit az 56-os mártírok vére és könnye öntözte.

A történelmi egyházak nevében Spányi Antal katolikus megyés püspök, Fehér Károly nyugalmazott evangélikus esperes, Szűcs Zsolt református lelkipásztor és Révész Lajos baptista lelkész mondott imádságot a hősökért, áldozatokért. Az ünnepség végén a tisztelet, a kegyelet koszorúit helyezték el a jelenlévők a keresztnél, emléktáblánál.