Szemet(et) vonzó látványosságok Fejér megyében

Az önkormányzatok tapasztalata az, hogy mindenki termel szemetet, méghozzá jó pár háztartás sokkal többet, mint amekkora edény után fizetnek az elszállítással foglalkozó cégnek. A plusz zsákok ilyenkor kerülnek a közterületi kukákba, az útszéli erdőbe vagy a kazánba.

A hulladékszállítás és -elhelyezés régóta központi téma, részint azért, mert egyre több a szemét és egyre nehezebb megoldani ezeket a feladatokat, részint mert az újabb és újabb trendek egészen más megvilágításba helyezik a képződött kommunális hulladékot. A termelődő hulladék jelentős része újrahasznosítható, ráadásul az egyre fejlettebb technológiának köszönhetően sokkal nagyobb hányada, mint korábban.

Sok település kiterjedt üdülőövezettel rendelkezik. Ezeken a helyeken a képviselőtestület feladata önkormányzati rendeletben meghatározni a hulladékkezelés és -elszállítás szabályait.

Áldás és átok

Az üdülőövezetek léte egyszerre áldás és átok egy település számára, mert bár sok idegenforgalmi adóval terhelt vendégéjszakát hozhat, és elláthatja munkával, vendéggel és vásárlóval a helyi vállalkozókat, boltokat és éttermeket, árnyoldalai is vannak.

A sötét oldal kiemelkedő problémája a helyben képződő hulladék. Ez maga a gondok csokra, hiszen a nem állandó lakosként bejelentett nyaralótulajdonosok is termelnek szemetet, amit az utcákra kihelyezett kukákba tesznek, éppúgy mint az átutazók, kirándulók is, akik a nagyáruházak polcairól bevásárolnak, és miután egy festői környezetben elfogyasztották a gurulós kosárnyi ételt és italt, az összes göngyöleget, szemetet és maradékot otthagyják. Természetesen elvárják, hogy ha egy héttel vagy csak két nappal később arra járnak, addigra újra festőivé tegye valaki azt a környezetet.

Csókakő is jelentős üdülő­övezettel és egy rendkívül vonzó turisztikai desztinációval is dicsekedhet. A megye egyetlen fennmaradt középkori kővárát sokan látogatják, sok szemetet hagyva a helyszínen.

Fűrész György polgármester kérdésünkre elmondta, hogy a hulladék gyűjtése korábban öt köbméteres köztéri konténerekben történt, amibe mindenki beledobott mindent, talán még a településen kívülről is érkezett ide szemét, sőt építési törmelék is. Akkor évente 5,5 millió forintot költött Csókakő a konténerek ürítésére. Azóta az önkormányzat olyan rendeletet hozott, hogy az üdülőtulajdonosoknak is fizetni kell a hétfőnkénti szemétszállításért. A magasan fekvő, szűk utcákban a helyi községgazdálkodás dolgozói gyűjtik hetente a kihelyezett zsákokat, így senki sem vonhatja ki magát a fizetési kötelezettség alól. Hasznos és népszerű megoldás, mert tiszta a környék, és ha már fizetnek érte a hétvégi és présházak, gazdasági épületek tulajdonosai, akkor nem dobják ki a zsákot a kocsiból, úton a városba. A köztéri kukák elszállításáért a falu fizet, és ha több a szemét, mint a szerződött mennyiség, akkor a hulladék szállítójától vesznek matricákat, melyek felragasztása után leadhatók a szeméttel telt zsákok.

Gárdonyban problémaként jelentkezett a köztéri szemetesek száma. A közösségi oldalakon felvetődött, hogy kevés van belőlük, és ez adott okot arra, hogy a helyiek alternatív megoldásokat keressenek.

A település polgármestere szerint a mértéktelenség jellemzi a közterületi kukák használatát, így sosem lehet elegendő a számuk. Tóth István vallja, hogy aki oda tudta hozni, az el is tudja vinni a helyszínről a pihenés, nyaralás közben kiürült csomagolóanyagokat.