Széktörténeti és iskolatörténeti kiállításokat rendeztek Fehérváron

A tavalyi évben több programot is rendeztek már a jubileumhoz kapcsolódóan, ám a mostani Szék kiállítás kiemelkedik, egyedülálló kezdeményezésnek mondható, amely sokak érdeklődését felkeltette városszerte. A tárlaton bemutatott székek jelentős részét a Fehérváron működő intézményektől, így többek között a színháztól, a megyei könyvtártól, asztalosipari műhelyekből, művelődési házakból, illetve magánemberektől gyűjtötték össze a szervezők. Látható itt régi paraszti befúrt lábú szék, Luca-szék, csővázas székek, de modern, formatervezett műanyag ülőalkalmatosságok is.

Az egyik legérdekesebb darab a fehérvári polgármester széke, amelyet Csitáry G. Emil egykori városvezető készíttetett egyéb bútorokkal együtt a 30-as években és amely egyébként ma Cser-Palkovics András irodájának is része. A megnyitón főként egykori és mai tanárok, diákok vettek részt. A kiállítás kapcsán az iskolába látogatott Szemerey Tamás, a Soproni Egyetem ma már nyugdíjas korú tudományos munkatársa, aki a kiállítás egy-egy darabját példaként kiragadva rövid széktörténeti előadást is tartott, majd később, a nap programjának zárásaként komoly, vetítéssel egybekötött szakmai prezentációval várta a témában az érdeklődőket az iskola egyik termében.

Az iskolatörténeti kiállításon egy 80-as évekbeli tanteremrészlet és kollégiu­mi szoba mellett az elmúlt 65 év szakképzésének emlékei tekinthetők meg. Ahogyan Szépné Holczer Piroska igazgatónő fogalmazott: tárgyak, amelyek az iskola múltját, egyben alapját jelentik, gyökereket, amelyekből ma is táplálkozhat a szakmai és az oktató-nevelő munka. A fontosabb mérföldköveket meg is említette a megnyitón. Elmondta többek között, hogy az intézmény 1954-ben mintegy 100 fővel kezdte meg működését és 1962-ig csak kőműveseket képeztek. A diákok kezdetben az ország egész területéről érkeztek. Ezután már csak Fejér, és a környező megyékből fogadtak tanulókat. Később a létszámbővítésre és más szakmák oktatására is egyre nagyobb igény mutatkozott. A csúcs 1982 és 1992 között volt, amikor több mint 1000 diák tanult az iskolában, amelynek neve az idők folyamán többször is változott, de az 1955-ben felvett Vörösmarty nevet mindvégig megőrizték. Az építő-, a faipar és az épületgépészeti területen jelenleg 10 szakirányon 350 diák tanul az intézményben, ahol ismét van technikusképzés.