Sóstói ökoklub: most a Vértes élővilágáról hallhattunk

A Vértes a Dunántúli-középhegység nagytájba tartozó Vértes-Velencei hegyvidék középtáj egyik kistája. Területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. Déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, északi része az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az Európai Unió ökológiai hálózatához – Natura 2000 – sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark. A tájvédelmi körzet a hegységből 15 ezer hektárnyi területet foglal magába.

A körzet megalapításának az volt a célja, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár és Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze, és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget – mondta el egyebek között Klébert Antal. Az örökség jellegzetessége az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú biodiverzitás a földtani felépítésben, a domborzati viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is megnyilvánul.

Mit is védünk? – vette sorra a természetvédelmi szakember. Az élőhelyeket a láprétektől a szárazgyepeken át a hegyvidéki erdőkig, a karsztbokor sziklagyepekig. Klébert kifejtette: a Vértes egy cseppnyi Magyarország, hiszen itt minden megtalálható, ami hazánk természeti szépségeit, biológiai sokszínűségét jellemzi. Szólt a többi között a Csíkvarsai-rétről, az ökológiai zöldfolyosóról, a holtfák szerepéről, az élőhelyek veszélyeztetettségéről.