Felavatták a hős ezredes, Sipos Gyula domborművét

Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa dicsérte a bevezetőben idézett szavakkal Sipos Gyula (1872-1959) magyar királyi ezredest, altábornagyot, a Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred parancsnokát vasárnap délután a kápolnásnyéki Halász-kastély udvarán.

2014 óta töretlen hazánkban a nagy háborúra emlékező rendezvények és emlékmű-átadások sora. Száz éve lett vége az első világháborúnak, lassan lezárul a centenárium. Ezt követően is lesz hol visszagondolni a magyar katonahősökre! Például Kápolnásnyéken, a Fejér megyei közéleti emlékfalnál. A Halász-kastély e részén található Sipos Gyulát ábrázoló dombormű, amely Bíró Lajos szobrászművész munkája. Az avatáson köszöntőt mondó L. Simon László országgyűlési képviselő. Kifejtette, az agárdi irodalmi emlékfal mintájára szeretnék kialakítani e közéleti emlékfalat.

Tizennyolc domborművet terveznek

– A terveink szerint 18 dombormű fog itt sorakozni. Az a koncepciónk, hogy mindegyik domborművet más-más művész készítse el – fogalmazott. – Az első dombormű Fekete Jánost ábrázolja, aki Kápolnásnyék szülötte, tavaly, születésének 200. év

fordulóján avattuk föl Béres János alkotását – emlékeztetett a képviselő. – Prohászka Ottokár, Székesfehérvár óriási életművű püspökének domborműve pedig Elek Imre alkotása – folytatta. A következő „falszomszéd” Bory Jenő lesz jövőre.

Most azonban térjünk vissza Sipos Gyulára, róla Hermann Róbert történész beszélt, akit a képviselő a magyar hadtörténelem leginkább elismert kutatójaként aposztrofált. – Az első világháborús hősökről nagyon sok ideig nagyon keveset beszélhettünk – jelentette ki a főtanácsos. – 1945 és főleg 1948 után nem volt divat a nagy háborúra emlékezni. A két világháború között fölállított hősi emlékművek jelentős részét átfarigcsálták, eltűntették, hagyták leromlani, bár a legtöbb településen azért ezeket őrizték… Amikor 2014-ben eljött a századik évforduló, akkor döbbentünk rá, mennyire nincsenek ennek a korszaknak kutatói, új feldolgozásai. Pedig ezek az emberek megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk! Egy olyan háborúban ontották a vérüket, amelynek már a kezdetén nagyon kevés pozitív kilátása volt, de az csakhamar kiderült, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország létéről vagy nemlétéről van szó – fogalmazott Hermann Róbert.

Karácsonyváró hangulatban

Sipos Gyula ezredest kiváló katonának nevezte, akinek egyik jeles tette, hogy az 1918-as, inkább a hátország gazdasági és politikai öszszeomlása miatt bekövetkezett összeomlás után rendben hazahozta katonáit Magyarországra. Méltán kapta meg később Horthy Miklóstól „az egyik legnagyobb katonai kitüntetést, az arany vitézségi érdemérmet, amelyet nem osztottak marékkal” – ecsetelte. Az avatást – advent vasárnapja lévén – karácsonyváró hangulat lengte be. Előtte a Canoras Kamarakórus adott karácsonyi koncertet, utána az egybegyűltek színe előtt Görög István ezredes, a Katonai Emlékpark Pákozd ügyvezetője gyújtotta meg a harmadik gyertyát.