Restaurálják a Seuso-kincseket

Ezt annak kapcsán mondta el Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti tárának tárigazgató-helyettese, hogy november közepén kiemelték az ezüstkészlet két geometrikus kancsóját a tárlóhelyükről a tudományos vizsgálatuk és megkezdett restaurálásuk befejezése érdekében.

– Ezáltal lesz lehetőségünk részletesebb vizsgálatokat lefolytatni a tárgyakon, befejezni a már megkezdett munkafolyamatokat. Sokkal többet meg fogunk tudni a tárgyakról, amely eredmények a nagyközönséghez is eljutnak majd – hangsúlyozta a vezető régész és szakmuzeológus, aki egyben a Seuso-kincs – Vagyon, műveltség, hatalom című időszaki kiállítás és a korábbi vándorkiállítás kurátora is. A késő római kori ezüstkollekció tisztálkodó készletéhez tartozó két kancsót várhatóan már ebben a hónapban újra láthatják a látogatók a múzeumban. Viszont visszahelyezésüket újabb tárgyak vagy néhány edényből álló kisebb tárgycsoport kiemelése, majd vizsgálata és restaurálása követi, főként azoké, amelyek második részletben, 2017 júliusában kerültek vissza az országba és a szinte folyamatos kiállítási bemutatásuk miatt erre nem volt lehetőség. Az utóbbi hetekben több ismertető előadást és szakvezetést is tartottak az időszaki Seuso-kiállításon, amely 2019. január 31-ig látogatható.

Többek között az új kutatási eredményeket ismertette Mráv Zsolt Villák és ezüstök címmel. Azokra az összefüggésekre is rávilágítva, amelyek a feltételezett szabadbattyáni Seuso-palota és a kutatásba bevont, Nagyharsány (Baranya megye) mellett feltárt helytartói villa vonatkozásában fennállhatnak.

Mozgai Viktória, az MTA-CSFK Földtani és Geokémiai Intézetének munkatársa pedig Régészeti és archeometriai alapkutatások a Seuso-kincs megértéséhez címmel tartott tájékoztatót az érdeklődők részére. A tudományos vizsgálatok mellett továbbra is napirenden szerepel az ezüstkészlet lelőhelyének kutatása és bűnügyi rejtélyeinek felderítése. Dézsy Zoltán filmrendező Seuso II. című dokumentumfilmje iránt megnyilvánuló hazai érdeklődésen kívül külföldi bemutatókra is sor kerül. A fi lm müncheni vetítése után a napokban Párizsban volt látható a film a Balassi Intézet szervezésében.

Figyelmet érdemel, hogy a filmbemutató meghívójára az eddig „félhivatalosan” Seuso-tárgynak tekintett kőszárhegyi ezüstállvány (quadripus) egyik lábát díszítő szoborcsoport, a sípját fújó triton hátán néreidával került. Az 1878. május 2-án a Fejér megyei Szárazhegyen – jelenleg Szár-hegy – töredékesen megtalált, majd restaurált ezüstállványt 1878 júniusában kivitték a párizsi világkiállításra, ahol valódi régészeti szenzációnak számított.