Továbbra is vitatott kérdés az óraátállítás, az időszámítás, az időzóna

A hónap utolsó hétvégéje az óraátállítás ideje. Október 28-án, vasárnap hajnalban állítottuk vissza óráinkat 3-ról 2-re, ezzel véget ért a nyári és megkezdődött a téli időszámítás.

Mi is a háttere az állításnak?

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszer­irányító Zrt. évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óra­át­állítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az óraátállítás haszna ugyanakkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.

A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térünk vissza. A módszer lényege: ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 22 óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

Utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraátállítás előtti és azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé az óraátállítás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a 2017-es évre számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 GWh-t. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezett.

Nyári vagy téli?

Amint megtudtuk: az Euró­pai Unióban majd csak 2021-ben törölnék el az óraátállítást. Egy javaslat szerint a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 27-én, a téli időszámítást választóknak pedig október 31-én kellene utoljára órát állítaniuk.

Amennyiben az új rendszerben hazánk a nyári időszámítást választja, akkor december végén és január elején nagyon későn, 8 óra 30 perc körül kel majd fel a nap, cserébe viszont nem lesz olyan nap az évben, amikor sokkal korábban menne le, mint délután öt óra. A téli időszámítás alkalmazása esetén felkészülhetünk nyáron a hajnal négy előtti napfelkeltékre.

Egyik időzónából a másikba

Míg az Európai Unió a nyári, addig a Magyar Alvás Szövetség a téli időszámítást vezettetné be, de alternatívát jelenthet hazánkban az időzónaváltás is – erről szólnak most a hírek. A Magyar Alvás Szövetség álláspontja szerint az alvás és az ébrenlét természetes ritmusának megzavarása az emberi szervezetre negatívan hat. A nyári időszámítás télen, sötétben korai kelést jelentene, olyannyira, hogy decemberben a munkaórák, de az első iskolai tanórák idején is még sötétség uralkodna odakint. Így szerintük a téli időszámításra való áttérés a legésszerűbb döntés.

Hazánknak a jelenlegi közép-európai GMT+1-es időzónáról a kelet-európai GMT+2-es időzónára kellene áttérni – állítja a kezdeményezés ötletgazdája, a fehérvári kötődésű Herman Gábor telekommunikációs mérnök. Nyáron megszűnnének a nagyon korán világos reggelek, télen pedig nem lenne olyan korán sötét. Az időmérleg-kutatások is azt igazolják, hogy a legtöbben reggel 7 és este 10 óra között vannak ébren. A GMT+2-es időzónában március 25-étől szeptember 13-áig este nyolc előtt nem menne le a nap. Míg az óraát­állítás eltörléséről az Európai Unió dönt, addig az időzónát az ország maga választja meg.