Nyugdíjas pedagógusoknak mondtak köszönetet a Tóvárosi Általános Iskolában

A Pedagógusok Szakszervezetének Fejér Megyei Szervezete és a Székesfehérvári Pedagógus Nyugdíjasklub harmadik éve rendez a város nyugdíjas szakszervezeti tagjainak – óvónőknek, dajkáknak, általános iskolai és középiskolai tanároknak – pedagógusnapi ünnepséget. Az alkalomnak otthont adó iskola diákjai műsorral (szavalattal, énekkel, hangszeres zenével és néptánccal) kedveskedtek vendégeiknek. Az ünnepségen a város jókívánságait tolmácsolva pohárköszöntőt mondott Mészáros Attila alpolgármester. Hagyomány már, hogy a pedagógusnap alkalmából nemcsak a jelenlegi kollégáknak köszönik meg a sok-sok munkát, hanem azoknak is, akik már befejezték aktív pályafutásukat.

– Annak a nemzedéknek a képviselőit köszöntöm személyetekben, akik minden időben példamutató felelősséget vállaltatok. Generációk számára mutattatok irányt, és nehéz körülmények között is a becsületes életre, a tisztességes helytállásra neveltétek tanítványaitokat – hangsúlyozta beszédében Zelenák Istvánné, a Székesfehérvári Pedagógus Nyugdíjasklub elnöke.

Az ünnepségen a szervezők köszönetet mondtak egykori kollégáiknak a pedagógus szolgálatban eltöltött évekért.

– De lehetséges-e megköszönni mindazt a törődést, fáradhatatlan odaadást, a mindennap megújuló energiát, ami a munkátokat jellemezte? – firtatta Zelenákné Piroska. – Csak jelképesen. Hiszen valódi elismerést a pedagógus számára csupán az jelenthet, ha elégedettnek és sikeresnek látja egykori tanítványait.

„A legjobb tanárok azok, akik megmutatják, hová nézz, de nem mondják meg, hogy mit láss” – a pedagógus nyugdíjasklub elnöke Alexandra K. Trenfor gondolatával zárta szavait. – Legyetek büszkék arra, hogy nemzedékről nemzedékre ti tanítottatok meg bennünket írni, olvasni, számolni, és nem utolsósorban gondolkodni – tette hozzá.

A szépkorú pedagógusokat egy-egy szál vörös rózsával köszöntötték, majd az ünnepség fehérasztal mellett folytatódott beszélgetéssel és vendéglátással.