2019.12.05. 11:30
Nem merül feledésbe a bányászok védőszentje – Bányászünnep Bakonycsernyén
Szent Borbála napjához közeledve bányászünnepet tartottak a bakonyi településen, felidézve azt a kort, amikor szinte valamennyi környező település a bányák tárnáiból felszínre kerülő kincsekből élt.
Nem idegen nevek, hanem saját felmenőik, rokonaik emléke előtt hajtottak fejet az emlékparkban Fotó: önkormányzat
Megtelt a község önkormányzatának nagyterme a 17. alkalommal megrendezett Borbála-napon, amely az egyik legfontosabb ünnepe a bányászatban érintett településeknek. Közel húsz helységből érkeztek a megemlékezők a bakonyi faluba, többségében egykori bányászok, de a térség polgármesterei is nagy számban képviseltették magukat. Bakonycsernye, Csókakő, Balinka, Pusztavám, Magyaralmás, Kincsesbánya, Súr, Jásd és Szápár településvezetői koszorúztak is az emlékparkban, mivel lakosaik egykoron a kisgyóni, a balinkai, a pusztavámi, a kincsesbányai és a dudari bányában dolgoztak.
A bányászok mindennap felvették a halál ingét
Turi Balázs, Bakonycsernye polgármestere ünnepi beszédében úgy fogalmazott: – A bányászat az ország legnagyobb részében csak történelmi tananyag, a hozzá kapcsolódó szokások pedig különleges egzotikumok. Térségünkben azonban szinte minden család múltjának a része. Ott van a szobák polcain nagy gonddal óvott bányászrelikviákban, az apák és nagyapák szívesen mesélt történeteiben és a felidézett emlékektől felvidámodó vagy épp elkomoruló baráti társaságok évtizedes, megbonthatatlan összetartásában. Ott van a minket körülvevő épületekben, emlékekben, bányászkezek által egymásra rakott tégláiban.
A nagyközség vezetője felelevenített egy régi mondást, mely szerint: A bányász mindennap felvette a halál ingét, amikor leereszkedett a mélybe, ám sajnos fiúk és családapák százai nem is tudták többé levetni azt. Rájuk kiemelten emlékeznek minden alkalommal.
Turi Balázs szerint sokat kellett hajtott háttal dolgozni a fronton, de mégis egyenes gerincű emberek voltak a szakma képviselői, és a társadalmi igazságosság egyik legnagyobb harcosai mind a mai napig.
A bányásztársadalom emlékezete és tisztelete tehát jó kezekben van, de nemcsak az utókor emlékezett ezen a napon, hanem a szakma sokat tapasztalt mesterei is. Külön köszöntötték a meghívott bányászokat. A 89 éves Oravecz Sanyi bácsi, a 87 esztendős Gyuris Pali bácsi és a 84 Borbála-napot megélt Boros Pista bácsi több mint három évtizedet dolgozott a föld alatt. A veszélyes munka veteránjai a település címerével ellátott falidíszt kaptak ajándékba. A műsorban a bányász hagyományőrző énekkar dalokkal, Kovács Helga helyi általános iskolás pedig gyönyörű verssel színesítette az ünnepet.