Bejárták a készülő zarándokutat

A püspöki palotában 11 órakor kezdődött rendezvény célja a finisbe forduló tematikus zarándokút projekt beruházásának átfogó ismertetése volt, annak hitéleti, lelkiségi és konkrét idegenforgalmi, üzleti céljaival együtt. A díszterem asztalánál Spányi Antal megyés püspök társaságában ott ült a város polgármestere, Cser-Palkovics András, a Bodajk révén területileg érintett országgyűlési képviselő, Törő Gábor, Dósa István püspöki tanácsos, aki az egyházmegye gazdasági ügyeit tartja kézben, valamint Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója. Jelen voltak továbbá a tervezőiroda és a kivitelezők képviselői, Bodajk polgármestere és plébánosa, illetve sokan, akik a projekthez művészeti, történeti vagy kommunikációs szakmai oldalról kapcsolódnak.

Ismeretes: a „Magyar Szent Család Nyomában” nevet viselő projekt megvalósítására a Spányi Antal püspök vezette egyházmegye 2017-ben mintegy 1,5 milliárdos támogatást kapott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében. Bármennyire elvontnak tűnik is egyesek számára a projekt célja, az uniós döntéshozók a kalkulált megtérülés ésszerű okán adták a támogatást, kiindulva abból az idegenforgalmi potenciálból, amelyet az idővel egyre csak felértékelődő történelmi emlékhelyek jelentenek Európa-szerte.

Spányi Antal beszédében inkább a három települést (Bodajk, Székesfehérvár és Vértessomló) érintő projekt lelkiségi, történeti, érzelmi, egyszóval emberi vonatkozásait emelte ki. Fölidézte a legendát, amely szerint a kezdetben vonakodó Gizella fejedelmi kérőjével személyesen találkozva eredeti elképzelését gyökeresen megváltoztatta: a kolostori élet helyett mégis a feleség életét választotta István mellett annak biztos tudatában, hogy hitéért e szerepben is bőven lesz alkalma cselekedni a bajor otthona felől nézve oly messzi országban. István király halála után Gizellának udvartartásával együtt el kellett hagynia Magyarországot, és soha többé nem láthatta viszont férje és gyermekei sírját. Legközelebb majd ezer év múltán, 2011. szeptember 4-én tért vissza – ereklyetartóban – a városba, ahol egykor feleség és anya volt. Mára Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre, az első Magyar Szent Család ereklyéi a város szívében egymás mellett pihennek. A Magyar Szentek és Boldogok novemberi ünnepén pedig az egyházmegye 2012 óta hármójuk előtt imádkozik a magyar családokért. – Hosszú évek óta dolgozunk azon, hogy Székesfehérvár és Bodajk a Magyar Szent Család tisztelőinek zarándokhelyévé váljon – összegzett a megyés püspök, aki ezt követően röviden ismertette a zarándokok fogadásához és az értékek bemutatásához szükséges infrastruktúra kialakításának koncepcióját és színtereit, Passau fölemlítésével határokon átnyúló dimenziót adva a távlati terveknek.

– A 2014–20-as finanszírozási ciklusban országosan mintegy 300 milliárd forint jutott és jut Magyarország kultúrájára – mondta beszédében Törő Gábor, örömmel nyugtázva, hogy a jelenlegi projektben megvalósul a magyar keresztény kultúra bölcsője, Székesfehérvár, illetve a Magyar Szent Családhoz köthető zarándokhelyek, kegyhelyek, templomok és egyházi épületek fejlesztése. Mint fogalmazott: mindezen fejlesztések a nemzeti identitást is erősítik.

– Köszönöm püspök úrnak és az egyházmegyének, hogy felvállalta ezt a pályázatot és elindult a megvalósítás útján – nyitott Cser-Palkovics András, aki kijelentette: biztos benne, hogy a következő, a jövőbeni Múzeumok Éjszakája rendezvényeinek leglátogatottabb programhelyszínei készülnek a csütörtökön bemutatott projekt keretében. A várható nagy érdeklődést a polgármester azzal magyarázta, hogy az értékek, amelyeket a projekt közvetít, nemcsak a történelem értékei, de a jelenről, annak kihívásairól és az azokra adható válaszokról is szólnak.

Smohay András, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója prezentációban foglalta össze a 3 települést és 7 helyszínt érintő terveket. Jövő nyárra elkészül a látogatóközpont és a kiállítótér a Lakatos utcában, befejeződik az Egyházmegyei Múzeumnak otthont adó, egykori ferences rendház rekonstrukciója, amelyet akadálymentesítenek, és amelyben kávézó is nyílik, fejlesztik a tárlatvezető applikációt is, illetve a múzeum interaktív és audiovizuális eszközeit. A bodajki Szent Imre Zarándokház 2020 telére készül el, a vértessomlói Magyar Szent Család mesetér telepítése idén őszre várható. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház, illetve a Püspöki Palota kapcsolódó fejlesztéseinek közbeszerzése folyamatban van, a munkákat várhatóan idén nyáron, illetve ősszel kezdik meg.

A beszédeket követő állófogadáson a projektgazdákkal beszélgetve világossá vált: a megvalósult egyházi beruházások haszonélvezői – gazdasági értelemben – az érintett települések lakói lesznek. Az idegenforgalmi látványosságok fejlesztésének megtérüléséből valamennyi ugyanis mindenkinek jut, aki bármiféle közvetlen vagy közvetett szolgáltatói kapcsolatba kerül a Székesfehérvárra, de akár Bodajkra vagy a már megyén kívül található Vértessomlóra érkező turistákkal és zarándokokkal. Mert még az utóbbiak is, vezesse bár őket a legmélyebb vallásos meggyőződés: enni fognak itt, inni és taxizni, a nap végén pedig megszállni.

Dózsa Istvánnal az egyházmegye vagyonkezelőjével és Staut Máriával, egyházmegyei főkönyvelővel beszélgetve megtudtuk: a projekt részét képezi az a vállalás is, amely szerint az egyházmegye minden magyar általános iskolás diák számára lehetővé teszi, hogy a 8 év alatt egyszer eljusson Székesfehérvárra, a magyar kereszténység bölcsőjébe. A tapasztalatok szerint az osztálykirándulások következtében később a családok is felkeresik Székesfehérvárt, a gyermekek beszámolói alapján támadt érdeklődéstől vezérelve. Az egyházmegye jól halad továbbá a különféle turisztikai csomagok kidolgozásában is, amelyek nem csupán Fehérváron belül, de a települések között is összekapcsolják a látnivalókat és szolgáltatásokat. A zarándokút projektnek egyébként 40 kis- és középvállalkozó partnere is van, akik vállvetve dolgoznak a püspökséggel a turisztikai tervek megvalósításán.

A délután fél egykor kezdődött terepbejáráson a népes társaság az építkezés két belvárosi helyszínét tekintette meg, miközben Bartos György művészettörténész a föllelt értékekről, Gutowski Robert építészmérnök, vezető tervező pedig a konkrét építészeti megvalósításról beszélt a hallgatóságnak. Mint az építész elmondta: a ferences rendházban a terek kinyitása volt a fő feladat, míg az újonnan épülő látogatóközpontnál az egyensúlyok kialakítása a középkor, a barokk és a jelenkor között.