V4-ek a hadak útján – Közép-Európa biztonsága a kontinens biztonsága is

A mai nappal csak formális találkozásra kerül sor a Hiemer-házban, ahol a házigazda Székesfehérvár kulturális műsorral kedveskedik az esti órákban Lengyelország, Csehország és Szlovákia miniszterhelyetteseinek. Tekintettel arra, hogy a V4-ek elnökségét jelenleg Magyarország biztosítja, ezért ad otthont hazánk e találkozónak. A V4-ek hadügyminiszter-helyetteseinek találkozója előtt kérdeztük Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettest.

- Manapság Európának nem volt olyan regionális szövetsége, amelynek összefogása úgy erősödött volna, mint a V4-ek. Lehet, hogy bővülhet is a tagállamok sora?

- A tegnap előtti ausztriai választások is abba az irányba mutatnak, hogy a visegrádi négyek szövetségéhez mások is közelítenek. A néppárt győzelme természetesen Sebastian Kurz érdeme, aki Ausztria eddigi legfiatalabb kancellárja lesz. Az Osztrák Néppárt – nyugodtan mondhatjuk – természetes szövetségese a visegrádi négyeknek. Tudjuk, hogy Kurz ki is nyilvánította, hogy a visegrádi szövetséghez kíván tartozni Ausztria. Jelenleg nincs napirenden a visegrádi együttműködés bővítése. De V4+ formában nagyon sok nemzettel lehetnek, lesznek együttműködéseink.

- Miért fontos a mostani időszak a visegrádi négyekkel és hazánkkal kapcsolatban?

- Magyarország szempontjából kiemelkedő, hogy mi adjuk az elnökséget. Az elmúlt hónapokban jelentős, többoldalú tárgyalások voltak.

- A honvédelmi miniszterhelyettesek találkozása azért mindig erős üzenetértékű. Így van ez most is?

- A visegrádi négyeknek ez már rendszeres találkozója. Mindig az elnökséget adó ország a házigazda. Nemcsak a miniszterek, hanem a helyetteseik is találkoznak évente két alkalommal. Ez az első ilyen találkozó ebben az elnöki évben. Üzenet értéke minden találkozónak van, így ennek is. Átbeszéljük az Európai Unióban levő védelmi ügyeinket, különös kitekintéssel azokra a biztonságpolitikai kihívásokra, amelyek dél-dél-kelet irányból fenyegetnek bennünket. Ennek azért van súlyos üzenete, mert a visegrádi négyek aktívan, katonákkal is segíti az európai, a schengeni határok védelmét.

- Történtek-e nagy változások a védelmi rendszer szempontjából?

- Két-három évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy az illegális migráció ilyen mértéket ér el. Nem gondolta Európa, hogy komolyan kell számolni a terrorizmus veszélyével, illetve már sajnos ki kell mondani, hogy a legdurvább terrorral kell számolnunk.

- Van-e fül ezekre az üzenetekre? Meghallgatják-e a visegrádi négyek szavait?

- Mind a négy ország – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – örömmel veszi, hogy az unió és a NATO döntéshozói látják, és egyre gyakrabban el is fogadják azt az érvelést – amit Magyarország a kezdetektől képvisel -, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a megoldást kell odavinni, ahol arra szükség van. Ebben a NATO-nak is, a honvédelemnek, a katonáknak is van szerepük.

- A napokban említette a magyar miniszterelnök, hogy Európában megfordult a világ: a külső határokat kinyitották, a belsőket pedig bezárják. A visegrádi négyek miniszterhelyettesi találkozója nem erősíti ennek a megfordult világnak a képét?

- Mind a négy tagállam azt vallja: ha Európa védelemre szorul, akkor meg kell védeni! Európa határait kívül kell megvédeni, de időszakosan a belső védelmeket is erősíteni kell, ahogy azt Ausztria esetében is láthatjuk. A bevándorlókat az unió határain kívül szükséges megvizsgálni, és dönteni arról, jöhetnek-e vagy sem.

- Jogosnak tartja-e azokat a vádakat, amelyek belülről is jönnek, miszerint Magyarország nem segíti a bajbajutottakat?

- Létezik egy Hungary Helps Program, amelynek három pontjából az egyik: mivel a világban folyó vallási üldöztetések leginkább szenvedett vallása jelenleg a kereszténység, ezért Magyarország – amely keresztény alapokon szerveződött – elsősorban a keresztényeknek nyújt segítséget. De mi úgy gondolkozunk, hogy nem a segítendőt hozzuk be Magyarországra, hanem a segítséget visszük oda, ahol arra szükség van.

A keresztény üldözöttekkel kapcsolatban, maguk az elszenvedők is a magyar elveket fogadják el, hiszen nem akarják szülőhelyüket elhagyni.

- Túl azon, hogy Magyarország honvédelmi miniszterhelyettese Fehérváron lakik, miért éppen ez a város ad otthont a találkozónak?

- Székesfehérvár évszázadok óta katonaváros. Jelentős szerepet töltött be a magyar történelembe, az ország mindenkori védelmében. Éppen ezen történelmi tények miatt van fontos üzenete annak, hogy Székesfehérvár fogadja a visegrádi négyek hadügyi miniszterhelyetteseit. E találkozó természetesen tovább növeli a megyeszékhely szerepét Magyarországon, de az unión belül is.

- Készül-e valamilyen dekrétum?

- Ezeken a találkozókon nem fogalmazunk meg dekrétumokat, de holnap sajtótájékoztató keretén belül mind a négy miniszterhelyettes tájékoztatást ad arról, amiről tárgyalunk.

***

A keddi formális találkozó után a miniszterhelyettesek, szerdán tartanak érdemi tárgyalásokat a védelemről, majd ezt követően sajtótájékoztatót Fehérváron.

A szoboravatás ünnep, de egyben gyász is!

Felsőváros emlékezik

A második világháború civil fehérvári áldozatainak állítanak emlékművet a felsővárosiak.

A második világégés magyarországi ütközeteikor Székesfehérvár nyolcszor cserélt megszállót. A Sárvíz mentén merevedett meg a front, és hol a náci, hol a szovjet erők vették át az irányítást, ezt legjobban a lakosság sínylette meg. A haderők mozgása szedte civil áldozatait, a legnagyobb mértékben Székesfehérvár, azon belül is Felsőváros látta a háború kárát.

- Nemcsak a közvetlen háború, de az azt követő időszak is sok civilt ölt meg fel nem robbant gránátokkal, bombákkal – mondta azon a sajtótájékoztatón tegnap Brájer Éva alpolgármester, ahol bejelentették, emlékművet állítanak a Szent Sebestyén parkban a háború civil áldozatainak. Az alpolgármester kérte a fehérváriakat, hogy bár Felsővárosban állítják fel Nagy Edit szobrászművész alkotását, de jöjjön el minél több ember a csütörtöki 17 órás avatóünnepségre, mert az emlékmű minden fehérvári áldozatért készül.

Az első világháború végéig a harcok sajátja az volt, hogy a hadszíntereken történtek, de a második világháborúban már a falvakban, városokban dúltak a csaták – mondta Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi miniszterhelyettes, aki hozzátette: fontos a százéves évfordulós emlékezések sora, de nem maradhatnak tiszteletadás nélkül a második világháború civil áldozatai sem! Ez annál inkább fontos, mert a katona tudja, az életét is elvehetik, amit ő vállalt, de a civil, főleg a gyermek nem vállalt semmi ilyet.

Bobory Zoltán, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség elnöke kiemelte a sajtótájékoztatón: – Tudom, mit jelent emlékezni halott szomszédainkra, barátainkra, ismerőseinkre. Egy olyan, hagyományaiban élő városrész, mint Felsőváros, addig nem nyugszik, nem nyugodhat, amíg nem állít emlékművet az áldozatok tiszteletére, mert a szoboravatás most ünnep, de egyben gyász is – szögezte le Bobory Zoltán.

A tájékoztatón az a Fekete Pál emlékezett vissza a háborúra, aki 11 évesen élte meg a borzalmakat, látta a lemészárolt gyermekeket, az ártatlanul kivégzetteket. Fister Józsi bácsi egy talált töltényt tett a zsebébe, mielőtt a bevonuló szovjetek rátaláltak, és megmotozták, a lőszer miatt a helyszínen kivégezték – emlékezett vissza Fekete Pál, aki hozzátette: Józsi bácsi Brájer Éva nagypapája volt.

Az emlékművet október 19-én, csütörtökön 17 órakor avatják a Szent Sebestyén templom előtti téren