Légszennyezettségi helyzetkép – Hogy is állunk Fejérben?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elmúlt napokra vonatkozó adatai szerint Magyarország északi és az északkeleti országrészében kedvezőtlen a magas szállópor-tartalom mennyisége a levegőben. A putnoki levegőt a veszélyes kategóriába sorolják, Miskolc, Sajószentpéter és Salgótarján térségét pedig az egészségtelenbe. A Levegőhigiénés Index alapján további öt település – Kazincbarcika, Eger, Oszlár, Nyíregyháza, Szolnok – is megjárta a kifogásolt kategóriát a napokban; hétfőn már több helyen is javulást tapasztaltak.

Az egészségtelen és veszélyes levegőminőségű helyeken nem javasolt hosszabb ideig szabadban lenni, valamint mellőzni illik a szilárd tüzelőanyagok használatát.

Fehérváron most tűrhető a levegő minősége

Az NNK tájékoztatása szerint évente 8-10 ezer ember korai halálozásához vezet a légszennyezettség Magyarországon! Saját és az Egészségügyi Világszervezet számításaira hagyatkozva jött ki ez az adat. Ismeretes, a légszennyezettség rövid távú hatásai mellett számolni kell hosszú távú következményekkel is. A légzőrendszer, a szív- és érrendszer, az immunrendszer és a központi idegrendszer megfelelő működését is befolyásolja a rossz levegőminőség. Az NNK szerint a krónikus légúti hurutban szenvedő kisiskolások aránya magasabb azokban a térségekben, ahol a helytelen lakossági fűtési módok alkalmazása jelentősebb. – A gyermekek egészségének megóvása érdekében kerüljék a helytelen fűtési módok alkalmazását – hangsúlyozzák.

Egy másik forrás, a légszennyezés.hu internetes oldal január 14-ei, hétfői adatai szerint Nyíregyházán és Pécsett a legrosszabb a levegő idehaza. A kelet-magyarországi város légszennyezettségét az egészségtelen, a baranyai megyeszékhelyét a problémás terminussal illették. A légszennyezés.hu oldalon nyolc kategóriát különböztetnek meg, sorrendben: természetes, elfogadható, tűrhető, kedvezőtlen, problémás, egészségtelen, káros, veszélyes.

Fejér megyében minden mérőponton elfogadhatóak a légszennyezettségi mutatók, kivétel ez alól Székesfehérvár, ahol csak tűrhető a levegő.

– A levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték alatt van. A szennyezettség jelenlegi szintje hosszú távon már okozhat egészségügyi problémákat, de azok nagyságrendje még nem jelentős – áll a honlapon található értékelésben. – A légszennyezettségre különösen érzékenyeknek érdemes megfontolni, hogy a nagyon intenzív kültéri sportot vagy nehéz fizikai munkát átütemezzék, ha tüneteket észlelnek magukon – teszik hozzá, mindazonáltal kiemelik: a levegő minősége nem ideális, de óvintézkedésekre nincs szükség.

A Knauf Insulation állásfoglalása szerint a családi házak szigetelésével is javítható a levegőminőség. Véleményük szerint Magyarországon a magas téli szállópor-koncentráció egyik fő oka, hogy a családi házak 70 százaléka, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt. Adataik szerint közel 800 ezer család szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, fával, rosszabb esetben pedig hulladékok elégetésével fűti otthonát. Ezt energiapazarlónak tartják.

– Megfelelő szigeteléssel azonban csökkenthető ezen ingatlanok fűtésienergia-igénye, ezzel pedig a szállópor-koncentráció is 40-50 százalékkal alacsonyabb lenne – teszik hozzá.

Meglátásuk szerint a téli fűtési szezonban jelentkező magas szállópor-koncentráció nemcsak a falvakat, hanem a nagyvárosokat és a főváros agglomerációját is érinti, hiszen a levegőszennyezettségért legnagyobb részben a lakossági fűtés a felelős.

– Ha egy családi ház tulajdonosa akár csak annyit tesz, hogy üveggyapot szigetelőanyagot terít végig háza padlásán, vagyis szigeteli annak födémjét, már azzal huszonöt százalékos energia- és költségmegtakarítást érhet el, nem utolsó sorban pedig csökkentheti a szállópor kibocsátást is – fogalmaztak.