2019.04.19. 11:30
Kneifel Nóra életének része lett a versmondás
Nemrég, a versünnep döntőjén még elegáns ruhában, megrendítően, korát meghazudtoló átéléssel mondta Gyóni Géza Csak egy éjszakára… című versét, pár nap múlva viszont már igazi tizenéves lányként válaszolt kérdéseinkre Kneifel Nóra. A Teleki Blanka Gimnázium végzős diákja nyert az idei, tizedik Fehérvári versünnepen.
Kneifel Nóra idővel szeretne a színművészeti egyetemre jelentkezni
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Nórát saját bevallása szerint a bejelentéskor meglepte, szinte sokkolta az eredmény, mára azonban megszokta a győzelem tényét, aminek nagyon örül. Korábban egyszer, két éve indult a versenyen, s akkor is sikerült döntőbe jutnia.
Bemutatkozó kisfilmjében úgy fogalmazott: érettségi előtt áll, és szeretné méltóképpen lezárni a középiskolás éveit, ezért is jelentkezett újra a versünnepre:
– Úgy gondolom, igazán méltó verseléssel ünnepelni valaminek a kezdetét vagy a végét. Meghatározó volt számomra a két évvel korábbi verseny is, mert sok jó embert ismertem meg és rengeteg tapasztalatot szereztem. Ezek miatt döntöttem újra a nevezés mellett.
Szóval az ifjú hölgy életében 2017 óta jut jelentősebb szerep a verseknek. Persze előtte is foglalkozott velük az irodalomórák keretében vagy egyéb alkalmakon, viszont a tényleges értelmezést, a gondolatok mélységének föltárását az első versenyre készülve kezdte el. A versünnepre egy barátnője javaslatára jelentkezett, mert hallotta, mennyit lehet fejlődni azzal, hogy döntősként színész mentorokkal készülhetnek föl, s a jó hírű verstábor lehetősége is kecsegtette. A közönség előtti szereplés nem volt újdonság számára, mert korábban énekelt színpadon, mégis, az első versenyen nagyon izgult. Ezt a drukkot idén sikerült leküzdenie, magabiztosabban állt a mikrofon mögé.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Első szereplésekor Váradi Eszter Sára színésznő volt a mentora, idén pedig Varga Gabriella színművész segítette a fölkészülését.
Gyóni Géza költeménye nehéz vállalás volt, hiszen a költő a háború borzalmait, a katonák szenvedését foglalta versbe. Nóra két éve, egy Gyóni-megemlékezés alkalmával ismerte meg a művet, amelynek előadását rá bízták. Már akkor is a magáénak érezte, ám most még jobban sikerült beleélnie magát. Köszönhető ez Varga Gabriella útmutatásának is, akivel szinte „felboncolták”, vizualizálták a költeményt. Nóra a továbbiakban sem hagy fel a verseléssel, mert az mára az élete részévé vált. Idővel szeretne a színművészeti egyetemre jelentkezni, viszont mivel most nem volt elég ideje felkészülni, ezért a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölte meg. Jelenleg azonban a fő feladat az a bizonyos érettségi…
